2018. december 13. csütörtök
Luca, Otília és Lúcia napja

A világon minden kilencedik ember éhezik

Mintegy 150 millió fejlődésben visszamaradt gyermek él ma a világon, és folyamatosan növekszik az éhező emberek száma, ami 2017-re már elérte a 821 milliót. Ez annyit jelent, hogy minden kilencedik ember éhínségben szenved – derül ki az ENSZ 2018-as jelentéséből.

Évtizedek óta nem tapasztalt éhínség felé tart a világ. Az elmúlt három év folyamán olyannyira megnőtt az éhező emberek száma, hogy sürgős beavatkozásra van szükség, ha 2030-ra el akarjuk érni a Fenntartható Fejlődési Célok éhezésre vonatkozó pontját (Sustainable Development Goal of Zero Hunger). „A növekvő élelmiszer-bizonytalanság és az alultápláltság különböző szintjeire figyelmeztető jelek egyértelműen jelzik, hogy közbelépésre van szükség. Biztosítani kell, hogy senki ne maradjon le az élelmiszerbiztonságra és az alultápláltság felszámolására vonatkozó Fenntartható Fejlődési Célok elérésében.” – figyelmeztet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO), a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alapnak (IFAD), az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF), a Világélelmezési Programnak (WFP) és az Egészségügyi Világszervezetnek a vezetője a jelentés közös előszavában. „Ha 2030-ra egy éhség-és alultápláltság mentes világban szeretnénk élni, fejlesztenünk kell az élelmiszer-ellátó rendszereinket, illetve javítanunk kell az emberek megélhetési lehetőségein, válaszul az éghajlatváltozásra és a szélsőséges időjárásra” – mondták a vezetők.

  • Az éhező emberek száma 2017-ben: 821 millió, azaz minden kilencedik ember
  • Ázsiában: 515 millió
  • Afrikában: 256,5 millió
  • Latin-Amerika és a Karib-térség: 39 millió
  • A fejlődésben visszamaradt (korához képest alacsonyabb), öt év alatti gyerekek száma: 150,8 millió (22,2%).
  • A magasságához képest alacsony testsúlyú 5 év alatti gyerekek száma: 50,5 millió (7,5%).
  • Az öt év alatti túlsúlyos gyerekek száma: 38,3 millió (5,6%).
  • A vérszegénységben szenvedő termékeny nők aránya: 32,8%.
  • A félévesnél fiatalabb gyerekek aránya, akiket kizárólag csak szoptattak: 40,7%.
  • A túlsúlyos felnőttek száma: 672 millió, azaz minden nyolcadik felnőtt.

 

A klímaváltozás hatása az éhezésre

Az éves ENSZ jelentés megállapította, hogy a klímaváltozás, ami befolyásolja az esőzéseket és a mezőgazdasági idényeket, valamint a szélsőséges éghajlati jelenségek, mint az aszályok és áradások mind kulcsfontosságú tényezői az éhínség növekedésének, ahogy a konfliktusoknak és gazdasági lassulásnak is. Kimutatták, hogy az éghajlati szélsőségeknek kitett országokban magasabb alultáplált emberek száma, ami tovább növekszik, ha a népesség nagy aránya a mezőgazdasági termeléstől függ. Az éghajlatváltozás már most aláássa a legfontosabb termények, például a búza, rizs és kukorica termelését a trópusi és mérsékelt éghajlati övezetekben, ami rövid időn belül élelmiszerhiányhoz vezethet.

Lassú haladás az alultápláltság felszámolásában

A jelentés szerint alig csökkent a fejlődésben visszamaradott gyerekek száma. 2017-ben közel 151 millió öt év alatti gyermek volt az alultápláltság következtében túl alacsony a korához képest, míg 2012-ben ez a szám 165 millió volt. Ázsiában még mindig kiemelten magas az alultáplált gyerekek száma, majdnem minden tizedik öt év alatti gyerek kisebb korához képest, míg ez az arány Latin-Amerikában és a Karib térségben egy a százhoz.

A riport kimondja, hogy minden harmadik termékeny nő vérszegénységben szenved, számuk az elmúlt évben nem csökkent, a tünet gyakorisága az afrikai és ázsiai régiókban közel háromszorosa Észak-Amerikának. A vérszegénység jelentős egészségügyi és fejlődési következményekkel jár mind a nők, mind a gyermekük számára.

Az egyik ember éhezik, a másik túlsúlyos

A túlsúlyos felnőttek száma egyre csak növekszik, ma már minden nyolcadik felnőttet érint a világon. A probléma Észak-Amerikában a legsúlyosabb, de a riport szerint Afrikában és Ázsiában is fokozatosan terjed a jelenség.

Az alultápláltság és az elhízás nemcsak egy országon belül fordulhat elő egyszerre, hanem olykor még egy háztartáson belül is. Sokak számára gondot okoz a megfelelő táplálékhoz való hozzájutás, például az ételek magas ára miatt, mások az ebből fakadó bizonytalanság következtében állandó stresszben élnek, továbbá nehézséget jelent a nélkülözéshez való pszichológiai alkalmazkodás is. Mindez magyarázatot adhat arra, miért magasabb a túlsúlyosság és az elhízás kockázata azoknál a családoknál, akiknél bizonytalan a táplálékhoz való hozzáférés.

Cselekedni kell

A riport szerint sürgős közbelépésre van szükség annak eléréséhez, hogy minden ember hozzájusson az alapvető tápanyagokhoz és megszűnjön az alultápláltság. Kiemelt figyelmet kell fordítani a csecsemőkre, az öt év alatti gyerekekre, az iskolásokra, a kamasz lányokra és a nőkre, akiket különösen veszélyeztet, ha nem jutnak megfelelő mennyiségű vagy minőségű táplálékhoz.

A riport arra is felhívja a figyelmet, hogy fejleszteni kell a tápanyagszegény mezőgazdaságokat és azokat az élelmezési rendszereket, amelyek biztonságos és jó minőségű ételt biztosíthatnak mindenki számára. Továbbá kiemeli, hogy nagyobb támogatást kell nyújtani azoknak az irányelveknek, amik elősegítik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és a katasztrófák kockázatának csökkentését.

 

Nyitókép: Pixabay