Táplálkozási hibák, amelyek már gyerekkorban elhízáshoz vezetnek
Egy éves kor után a kicsiknél is fellépnek ugyanazok a táplálkozási hibák, mint a felnőtteknél, ez pedig túlsúlyhoz, elhízáshoz és közvetve súlyos betegségek megjelenéséhez vezethet. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) szakmai felügyeletével iparági összefogásban felmérés készült.
A 0-3 éves kisgyermeket nevelő édesanyák saját bevallásuk szerint nagyon odafigyelnek arra, hogy mit adnak enni csemetéjüknek. 83 százalékuk például igyekszik elkerülni a mesterséges ízfokozókat, 74 százalékuk pedig a tartósítószereket. Népszerűek az édesanyák körében a bio élelmiszerek is. Azonban a gyermekek tápanyag ellátottság vizsgálatának eredményei azt jelzik, hogy hiába figyelnek erre az édesanyák, a gyerekek jó részénél sokkal magasabb az energiabevitel már ebben az időszakban is, mint amennyi szükséges lenne – derül ki abból a friss reprezentatív kutatásból, amelyet iparági összefogás keretében valósított meg a Nestlé Hungária Kft., a Numil Kft., a TNS-Hoffmann Kft., a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) valamint a NutriComp Bt.
Az EFSA (European Food Safety Authority – Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) ajánlásokat figyelembe véve a 0-6 hónapos csecsemők 22 százaléka, azaz minden ötödik csecsemő már ebben a korban is magas energiabeviteli szinttel rendelkezik. Ezt követően a helyzet egyre romlik. 4 és 12 hónapos kor között már a gyermekeknek a fele jut az ajánlottnál több energiához a táplálékból. A 12-24 hónapos korosztályban ez az arány 85 százalék, a 25-36 hónaposok körében pedig 76 százalék. Mindezek alapján nem meglepő, hogy a két év alatti gyermekek 13-19 százaléka, a 2 éves kor feletti gyermekeknek pedig a 6,5 százaléka potenciálisan túlsúlyosnak vagy elhízottnak számít.
Ebben az életkorban a megfelelő minőségű és mennyiségű fehérje létfontosságú. Az újszülöttek első számú táplálékforrása az anyatej, amely a gyermek fejlődéséhez tökéletes összetételben tartalmazza a mikro- és makrotápanyagokat. Ezért amíg a csecsemő kizárólag anyatejet kap, nem jelentkeznek problémák. Ha azonban valamilyen okból nincs lehetősége az édesanyáknak szoptatni, arra kell törekedniük, hogy az anyatej fehérjetartalmát legjobban megközelítő, a tehéntejnél alacsonyabb fehérjetartalommal rendelkező pótlást adják a gyerekeknek. A felmérés szerint hazánkban a 0-12 hónapos babák fele anyatejet kap, és 12-24 hónapos kor között is még negyedüket szoptatja az édesanyja. Egy éves kortól az anyatej kiegészítésére tehéntej helyett inkább a vitaminokban és ásványi anyagokban gazdagabb junior tejitalokat isszák a gyerekek. 12-24 hónapos korban 21, míg 25-36 hónaposan 11 százalékuk fogyaszt ilyen terméket.
A hozzátáplálás megjelenésével kezdődik el a felmérés szerint egy kedvezőtlen folyamat, amelynek értelmében a 12-36 hónapos gyerekek étrendje már majdnem olyan, mint a felnőtteké. A kapott adatok rámutatnak arra, hogy ebben az életszakaszban alacsony a rostfogyasztás, kevés a vas és D-vitamin bevitel is. A helytelen táplálkozási szokások és a mozgásszegény életmód együttesen hozzájárul a túlsúly és az elhízás kialakulásához. Márpedig hazánk az OECD legújabb jelentése szerint Európa legelhízottabb nemzetei között van, az elhízás pedig olyan betegségek kialakulását segíti elő, mint a cukorbetegség, a magas vérnyomás vagy a szív- és érrendszeri kórképek.
„A jelen kutatás eredményei egyértelműen felhívják a figyelmet arra, hogy a csecsemők és kisdedek mennyiségi és minőségi táplálására sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a túlsúly és az elhízás megelőzése érdekében” – mondta el Kubányi Jolán, az MDOSZ elnöke. „Nagy a felelőssége a szakmai szervezeteknek, orvosoknak, védőnőknek, dietetikusoknak abban, hogy a tudomány által megfogalmazott hiteles információkat eljuttassák az édesanyák számára.”
Nyitókép: Pixabay
