2018. december 17. hétfő
Lázár és Olimpia napja

Az óraátállításnak sok negatív egészségügyi hatása van

A Meteo Klinika vezetője szerint az óraátállítás negatív, egészségügyi hatásai túlsúlyban vannak a pozitív, gazdasági előnyeihez képest - írja az MTI.

Vasárnap hajnali 3 órakor kezdődött a téli időszámítás. Pintér Ferenc, a Meteo Klinika vezetője szerint az a baj az óraátállítással, hogy az emberek életritmusa egy órával eltolódik. A szervezet belső órája "kénytelen" utolérni ezt a változást, de ez stresszt okozhat, amelynek hatása akár 7-10 napig is tarthat - tette hozzá. Az ember belső órája sok mindent befolyásol a hormonháztartástól az ébredésen át az emésztésig. Ezért az "ugrás" miatt kialakulhatnak vérnyomás-ingadozási, keringési, emésztési problémák. Ehhez a hatáshoz sokat hozzátehet, hogy a klímaváltozás miatt az emberek érzékenyebbek az időjárás változásaira, ennek a hétnek pedig különösen szélsőséges az időjárása.

 

Utoljára szenvedünk?

Az Európai Bizottság szeptemberben tette közzé javaslatát, amely szerint jövő évtől megszűnne az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás. Ha a javaslatot az Európai Parlament és a Tanács elfogadja, a tagállamok 2019 áprilisáig jelezhetik, hogy az állandó nyári vagy téli időszámítást akarják-e alkalmazni.

A Bizottság magánszemélyek, az Európai Parlament és több uniós tagállam kérését figyelembe véve úgy határozott, hogy megvizsgálja a jelenlegi nyári időszámítás működését, és azt, hogy indokolt-e eltörölni az évi két óraátállítást. Ezért augusztusban nyilvános konzultációt indítottak, amelyben mindenki elmondhatta a véleményét. Az unió azt szerette volna megtudni, hogy mit gondolnak az európai polgárok, az érdekelt szervezetek és a tagállamok a jelenleg érvényben lévő nyári időszámításról, és annak esetleges módosításáról.

A válasz elég egyértelmű lett. A konzultációban 4,6 millió európai állampolgár vett részt, és a szavazók tetemes része, egészen pontosan 84 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem kérnek többé a téli-nyári időszámításból, a kettő helyett legyen inkább konstans egy időszámítás. Magyarországon 10 véleménynyilvánítóból 9 az óraátállítás eltörlésére voksolt, ami az 5. legmagasabb elutasítottságot hozta az EU 28 tagállama közül.

Ha az Európai Parlament és a Tanács legkésőbb 2019 márciusáig elfogadja a Bizottság javaslatát, utoljára jövő március 31-én kell átállni a nyári időszámításra, utána a téli időszámítást választó tagállamok október 27-én, vasárnap egy utolsó szezonális óraátállítást alkalmazhatnak.

 

Megéri a nyári időszámítás?

Az évek során számos tanulmány vizsgálta, hogy milyen eredménnyel járt a nyári időszámítás bevezetése az EU-ban. A rendelkezésre álló bizonyítékok az alábbiak (további információkért lásd a főbb referenciadokumentumok listáját az oldal végén; a lista a hivatalos bizottsági dokumentumokat és jelentéseket, valamint a témába vágó és rendelkezésre álló tudományos jelentéseket és tanulmányokat elemző legfrissebb metatanulmányokat sorolja föl):

  • Belső piac: A bizonyítékok egyelőre csak a következők tekintetében egyértelműek: ha az óraátállítás időpontjait a tagállamok nem egyeztetnék egymással, az kedvezőtlen hatással járna a belső piacra, mert a tagállamok közötti kereskedelem költségei növekednének, kényelmetlenebbé válna a közlekedés, a távközlés és az utazás, valamint csökkenne a termelékenység az áruk és a szolgáltatások belső piacán.
  • Energiamegtakarítás: Noha ez volt a jelenlegi szabályozás bevezetésének a legfőbb mozgatórugója, kutatások szerint a nyári időszámításra való áttérésnek köszönhető energiamegtakarítás mértéke összességében elenyésző. Az ezzel kapcsolatos adatok jellemzően függnek olyan tényezőktől is, mint pl. a földrajzi elhelyezkedés.
  • Egészség: A nyári időszámításnak köszönhetően az emberek több szabadtéri programon vesznek részt, aminek minden bizonnyal kedvező hatásai vannak. Másrészről viszont kronobiológiai kutatások azt mutatják, hogy a nyári időszámítás bioritmusra gyakorolt hatása megterhelőbb, mint ahogyan azt korábban gondoltuk. Pontosan még nem bizonyított, hogy a nyári időszámításnak milyen hatásai vannak az emberi egészségre, azaz a vélt kedvező és kedvezőtlen hatások közül melyik nyom többet a latba.
  • Közúti közlekedésbiztonság: A nyári időszámítás és a közúti balesetek közötti összefüggést nem támasztják alá bizonyítékok. Az óra tavaszi előreállításából fakadó alváshiány elviekben növelheti a balesetek kockázatát. A hosszú, világos nyári estéknek azonban vélhetően kedvező hatása van a közlekedésbiztonságra. Általában elmondható, hogy a nyári időszámítás baleseti rátákra gyakorolt hatását – minden más tényezőhöz képest – nehéz kimutatni.
  • Mezőgazdaság: A korábbi aggályok, melyek szerint a nyári időszámítás megzavarná az állatok bioritmusát és tejtermelési ritmusát, jelentőségüket vesztették, mióta az állattenyésztők új eszközöket vezettek be (mesterséges fény, automatizált technológiák). Továbbá a nyári időszámítás ideje alatt az órák átállításának köszönhetően egy órával tovább van világos, így több időt lehet tölteni a szabadban, pl. a földeken vagy a gyümölcsösökben.