2018. december 17. hétfő
Lázár és Olimpia napja

Az agilisak ritkábban lesznek szívbetegek

A személyiségünk egyes veleszületett jellegzetességeinek betegségekre hajlamosító hatását vizsgálják a Semmelweis Egyetem kutatói. Az évek óta tartó vizsgálat során sikerült azonosítani olyan temperamentumtípusokat, melyek kapcsolatba hozhatók a magas vérnyomással vagy a koszorúér-betegséggel.

A négy éve zajló kutatás eredményei azt mutatják: minél markánsabban jelenik meg az úgynevezett hipertím (optimista, magabiztos, társaságkedvelő, főnök típus, kockázatvállaló, tolakodó, kicsi alvásigénnyel rendelkezik) jellemvonás a személyiségjegyek között, annál kisebb az esélye a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának. Az affektív temperamentumok velünk született személyiségjellemzők, amelyeknek öt típusa ismert: depresszív, ciklotím, hipertím, ingerlékeny és szorongó. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy egyik temperamentum irány sem jó vagy rossz, mindnek megvan a maga evolúciós szerepe, illetve a nemek között vannak különbségek. A nőknél magasabb a depresszív, szorongó, ciklotím, míg férfiaknál az ingerlékeny és a hipertím temperamentumok aránya – írja közleményében a Semmelweis Egyetem.

A projektben Dr. Nemcsik János, a Családorvosi Tanszék oktató családorvosa ötlete nyomán CT angiográfiával vizsgálták a temperamentumvonások és a koszorúérbetegség jelenlétének és kiterjedésének összefüggéseit. 200, CT-vizsgálatra előjegyzett beteggel vettek fel egy több mint 1000 kérdésből álló, a személyiségvonások, temperamentumok és egyéb pszichometriai paraméterek feltárására irányuló kérdőívet. Az eredmények szerint valaki minél inkább a hipertím kategóriába sorolható, annál nagyobb eséllyel lesznek a vizsgálat során egészségesek a koszorús erei.

Magyarországon továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek képezik a vezető halálokot, 2014-es adatok alapján európai uniós viszonylatban továbbra is sereghajtók közé tartozunk. Az iszkémiás szívbetegség okozta halálozásban Litvánia, Lettország és Szlovákia után a negyedik legrosszabbak voltunk, míg a stroke halálozás tekintetében is az Európai Unió legrosszabbjai közé tartozunk. A kollaborációs projektben – amelyben a Semmelweis Egyetem, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, a Családorvosi Tanszék, valamint a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika kutatócsoportjai dolgoznak együtt – végzett kutatás a jelenlegi rizikóbecslő módszerek tökéletesítéséhez járulhat hozzá. A magas kardiovaszkuláris rizikójú betegek azonosítása pedig a páciensek célzottabb kezelését vonhatja magával – hangsúlyozták a Semmelweis Egyetem kutatói.

Dr. Rihmer Zoltán a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika címzetes egyetemi tanára és Dr. Gonda Xénia egyetemi adjunktus vizsgálta hazánkban először az affektív temperamentumok és a krónikus, elsősorban pszichiátriai megbetegedések közötti összefüggést, és közel tíz éve az ő kezdeményezésükre indult meg az együttműködés a Családorvosi Tanszékkel a szív-és érrendszeri betegségekkel való esetleges kapcsolatok kimutatására.