Mennyire vagy korrupt?
Szeretnéd megtudni, mennyire vagy hajlamos a korrupcióra? Ismerd meg önmagad! A K-Monitor tesztje segítségével megtudhatod, hogy az átlagnál könnyebben vagy nehezebben állsz-e ellen a korrupció csábításának.
A K-Teszt célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a korrupció nem milliós vagy milliárdos csúszópénzek elfogadásával kezdődik, hanem hétköznapi szociális magatartásunkban gyökerezik. Ebből következően a korrupció elleni küzdelem is többről szól, mint jogszabályok készítéséről vagy bűncselekmények felderítéséről.
Fontos, hogy megértsük: a korrupció nem valami távoli, megfoghatatlan jelenség, mindennapi döntéseink során is jelen van, és egyéni felelősségünk is, hogy tegyünk ellene.
Eredmények 1-től 5-ig
A K-Teszt a kitöltőknek eredményeik alapján ötféle visszajelzést adhat a nagyon alacsony korrupciós hajlandóság és a nagyon magas korrupciós hajlandóság között. Mivel a korrupciós hajlandóságnak nincs mértékegysége, az eredmények csak egymáshoz képest értelmezhetők. A szociálpszichológusok közreműködésével készült teszt a kategóriákat a korábbi kitöltők eredményeiből számolt átlaghoz képest határozza meg.
Kattints, és tudd meg magadról, hogy hajlamos vagy-e a korrupcióra!
A lojalitástól függ a korrupció
Korábbi kutatások alapján elmondható, hogy a korrupcióra való hajlandóságunk mértéke nagyban függ az ismerőseink, a barátaink iránti lojalitásunk szintjétől. A közeli ismerősök közötti erős kapcsolat megjelenik morálisan elfogadható és kevésbé elfogadható helyzetekben is.
Természetesen szép és teljességgel helyénvaló, ha igyekszünk segíteni egymást a barátainkkal, azonban észre kell vennünk, ha egymás segítése már a tágabb közösség érdekeit sérti, vagy annak értékeibe ütközik. Fontos, hogy minden, a szűkebb közösségünk (család, barátok, kollégák, stb.) érdekében végrehajtott cselekedet esetében vegyük figyelembe tettünk tágabb közösségünkre, közösségeinkre (szomszédság, település, ország, stb.) gyakorolt hatásait is.
Ez áll a gyengébb gazdasági teljesítmény hátterében
Bizonyos országokban, így Magyarországon is, a családhoz, a barátokhoz, a közeli ismerősökhöz fűződő kapcsolatok (amit a pszichológia kiscsoportos kollektivizmusnak nevez) jellemzően erősebbek, mint a tágabb közösséghez, társadalmi intézményekhez fűződő kapcsolatok (amit intézményi kollektivizmusként ismerünk). Az ilyen országokra gyengébb gazdasági teljesítmény jellemző, kevésbé versenyképesek, lakóik között alacsony az egymás iránti bizalom, a lojalitást többre tartják, mint a hatékonyságot, és – ami tesztünk szempontjából a leglényegesebb – egyértelmű, erős korreláció mutatható ki a csoport-kollektivizmus és az érzékelhető korrupció magas szintje között.
Azokban az országokban, amelyekre az intézményi kollektivizmus a jellemző, ennek épp a fordítottja igaz. A korrupció egyik ellenszere tehát a közeli kapcsolataink és a tágabb közösséghez, közösségekhez fűződő viszonyaink megfelelő egyensúlyában rejlik.
