Megdöbbentő adatok egy friss felmérésből
A gyermekek évek óta olyan valóság show-kat, sorozatokat néznek elsősorban, amelyek nem kifejezetten nekik készültek. 2014-ben a 4-17 éves korosztály legnézettebb műsorai közé került az Éjjelnappal Budapest, az X-Faktor és a Barátok közt is – derül ki az NMHH legújabb kutatásából.
A kiskorúak szabadidejükből naponta legalább három órát szentelnek tévénézésre. A magyar gyerekek még ennél is többet: tavaly valamivel több mint három és negyed órát töltöttek a képernyők előtt, sőt, hétvégén több mint négy órát! Hétköznap délután három órától emelkedik meg nagyobb ütemben a gyermekek száma a képernyők előtt, míg hétvégén már reggel hatkor bekapcsolódnak a műsorokba, délelőtt 10 óráig pedig már a célcsoport közel negyede tévézik – olvasható a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) legújabb felmérésében.
A magyar gyerekek tévéznek a legtöbbet
A Nielsen Közönségmérés Kft. 2014-es riportja alapján a „hagyományos” tévénézés csökkenő trendjéről és az időeltolásos tévénézés (TSV) idejének növekedéséről beszélhetünk. Egy átlag amerikai 2-11 év közötti gyermek heti közel 22 órát nézi a televíziós kínálatot, további közel két és fél órát tölt korábbi tartalmak visszanézésével, míg tini társaik már csak heti 18 órában követik a programokat, illetve visszanézve is csak egy és háromnegyed órában kíváncsiak a műsorokra – írja a jelentés.
Vezetnek a valóságshow-k
A gyermekek nézettségi toplistáján évek óta olyan valóság show-k, sorozatok szerepelnek, melyek nem kifejezetten az ő korosztályuk számára készültek, mégis jelentős népszerűségnek örvendenek. 2014-ben sem alakult ez másképp, a 4-17 éves korosztály legnézettebb műsorai közé került az Éjjelnappal Budapest, az X-Faktor és a Barátok közt is. A tinik egyedüli tévézésekor több reality show-val is találkozhatunk a népszerű műsorok között, így az Éjjel-nappal Budapest mellett a Celeb vagyok, ments ki innen! és az Édes élet is szép helyezést ért el.
A magyar tinédzserek 2014 utolsó negyedévében heti 20 órát, míg fiatalabb kortársaik 26 és fél órát töltöttek a képernyők előtt: Az időeltolásos tévénézés hazánkban még gyerekcipőben jár, messze elmarad az amerikai értéktől, a 4-17 évesek átlagosan napi három percet fordítottak adások késleltetett nézésére.
Európai összehasonlításban a magyar gyermekek átlag feletti tévéfogyasztónak számítanak, az öt országot felölelő Kids TV Report 2014 második félévére vonatkozó adatközlése szerint. A spanyol, francia, német, olasz és osztrák gyermekek csupán két órát tévéznek naponta, a legkevésbé pedig a volt NSZK területén élő kiskorúak kíváncsiak a televíziós műsorokra. Ők naponta 83 percet, míg az ország keleti felén élő kortársaik átlagosan napi 107 percet tévéznek. A tőlünk nyugatabbra élő nemzetekhez hasonlóan az angol gyermekek is egy órával elmaradnak a magyar átlagtól.
Tévézés helyett neteznek
A számítógép és az internet rohamos terjedése mérsékli a tévékészülékek előtt töltött időt: azok a gyermekek, akik hordozható eszközön vagy asztali PC-n neteznek, közel egy órával kevesebbet tévéznek azon kortársaiknál, akik nem tudják otthon használni a világhálót. A korosztályon belül azonban átlag felett tévéztek azok, akiknek nincs saját mobiltelefonjuk és olyan eszközük (DVD, videó, videójáték, házimozi stb.), amely lehetővé tenné számukra, hogy ne csak a televíziós csatornák kínálatát kövessék.
Aki szegény, tévézik
A gyermekek képernyőfogyasztására tett legerősebb negatív irányú hatást a család anyagi helyzete gyakorolta. Az alacsony státuszú, maximum közepes vásárlóerővel bíró felnőttekkel élő gyermekek az átlaghoz képest legalább fél órával többet tévéztek, mint a jobb körülmények között élő társaik. Átlag alatt néztek tévét azok a kiskorúak, akik családjában rendelkezésre áll autó, nyaraló, telek, vagy akár az elmúlt két évben jártak külföldön.

De átlag feletti időt töltöttek a képernyő előtt az alapfokú végzettséggel rendelkező, fizikai munkát végző felnőttekkel egy életközösségben lakó gyermekek. Akiknek családjában felsőfokú végzettségű, értelmiségi csoporthoz tartozó, szellemi munkát végző felnőtt él, közel egy órával kevesebbet tévéztek.
A kulturális javak fogyasztása is hatással van a képernyő előtt töltött időre: akik tavaly moziban, színházban, múzeumban vagy klasszikus koncerten jártak, vagy könyvet vettek, akár fél órával is kevesebbet tölthettek a készülékek előtt.


