A darázs a fészkét védi, a szúnyog enni akar csípéskor
A méhek hasznos, az ember szolgálatában álló állatokként vannak elkönyvelve, míg a darazsak nem, azonban Magyarországon rengeteg fajta darázs él. Hogyan védekezzünk?
A darazsak előszeretettel fészkelnek emberi környezetben, például a padlásokon, míg a méhek jó esetben a méhész udvarán, a kaptárokban élnek. Ezért fordulhat elő, hogy a darazsak a fészket védelmezvén támadnak az emberre. Ennek ellenére nem lehet kijelenteni, hogy a darázs agresszívabb lenne a méheknél. Magyarországon rengeteg fajta darázs él, az ellenük való munkában nincs nagy különbség, csupán annyi, hogy egyes fajok más helyeken fészkelnek. Van, amelyik sok pici fészket épít, míg a lódarázs meg a német darázs egy nagy fészekben él, akár több ezer egyedes kolóniákban.
Szakember kell!
„Csökkenthetjük a darazsak beköltözésének az esélyét, ha résmentesítjük a környezetünket, például a tetőcserepeknél – mondja Majer Nándor egészségügyi gázmester.. – De inkább azt javaslom, hogy ha fészket észlelünk, akkor hívjunk kártevőirtót. Ha azt látjuk, hogy egy ponthoz gyakori a mozgás – például a tetőcserepeknél, vagy a tető és a fal találkozásánál –, akkor gondolnunk kell arra, hogy beköltöztek alá a darazsak. Ezt megelőzni sajnos nem nagyon lehet, hacsak nem rakunk egy üvegburát a házra.”
A nőstény darázs tavasszal kirepül a telelőhelyéről, és hetekig fészkelő helyet keres – rést a falban, odvas fát, egérlyukat. A darázscsapdákat gyakran alkalmazzák ellene, és mindenki nagyon örül, ha egy-egy nőstényt sikerül likvidálnia, mert az már biztosan nem fog fészket rakni, de a rossz hír, hogy jön helyette másik. Egyszóval, a csapdák hatékonysága nem igazán jó, inkább csak önmagát nyugtatja az ember.
„Talán segíthet a megelőző permetezés és porozás is, de mindent nem lehet védetté tenni – mondja Majer Nándor. – A boltokban kapható darázsirtó aeroszolok tökéletesen működhetnek, ha a darázsfészek látható, és nem túl nagy. Fontos a védőruházat, ugyanis ezekben a fészkekben néha akár több ezer darázs is élhet, és mindig van, amelyiket nem ér el az irtószer, s támad.”
Szakszerű eljárás esetén is több szúrás érheti az embert védőruha nélkül. A zárt, külön burokkal ellátott nagy fészkekhez – mint például a német és a lódarázsé – akkor sem tanácsos laikusnak hozzányúlni, vagy otthoni módszerekkel eltávolítani, ha csak ökölnyi méretűről van szó. Ezeknek a nagysága egyébként akár egy autónak megfelelő méretig terjedhet.
„A padlásokon előforduló – féltenyérnyi, látható sejtekkel rendelkező, külön burok nélküli – fészkeket a távolra ható darázsirtókkal ki lehet irtani. Persze ehhez is kell némi bátorság, no és, hogy az illető ne legyen allergiás a darázscsípésre – mondja a szakértő. – Ha a fészek rejtett, tehát csak egy berajzási pont látható, inkább hívjunk kártevőirtókat. Lehet ugyanis, hogy akár két-három méterre másznak be a darazsak a tető alá, s ott ezek a szabadforgalmú aeroszolok alkalmatlanok a védekezésre, a professzionális, por alakú befúvatás a megfelelő eljárás.”
A második csípés…
„Ahol nyitott ablaknál alszanak, ott érdemes szúnyoghálót felszerelni – mondja dr. Nika Erzsébet gyermekorvos, allergológus. – Egyre több ízeltlábú van, ráadásul egyre ellenállóbbak, és egyre nagyobb problémákat okoznak. A lódarazsak csípése nem csak fáj, és allergizál, hanem olyan méreganyagokat tartalmaz, hogy három-négy csípés akár halálos is lehet. Úgyhogy nem ajánlatos a fészek közelébe se menni!”
A darázs- és a méhcsípés allergiát komolyan kell venni, szemben a pollenallergiával, itt kötelező a kórházi körülmények között zajló injekciós immunterápia. A csípésre allergiások számára ugyanis már egyetlen marás halált okozhat.
Az első csípés általában még allergia esetén sem okoz problémát, a másodiktól lehet gond. Ha valakit megcsíp egyszer egy méh, és erre allergiás, akkor a csípés helye feldagad, és a méreganyag távoli tüneteket is okoz – bár a karon vagy a lábon történt a csípés, de feldagad az illető szája, esetleg beduzzad a fél oldala, vagy akár el is ájulhat. Ilyen esetekben azonnali orvosi, kórházi ellátás szükséges, és ki kell vizsgálni a beteget. Komoly reakciót azonban rendszerint a második „találkozónál” jelent az allergia. Ha bármilyen száj- vagy gége körüli panasz van, például nehézlégzés, szorító nyelési fájdalom, feldagadt száj, akkor azonnal orvosi beavatkozásra van szükség.
„Nem kell persze folyton az életünkért rettegnünk, de a figyelmeztető jeleket komolyan kell venni – mondja a doktornő. – Ha valakit megnyugtat, akkor hordjon magánál kalciumot, de ez önmagában nem ér semmit. Aki pedig egy szúnyogcsípéstől is nagyon bedagad, annak érdemes a csípést követő néhány napig antihisztamin készítményt szednie.”
De mit csinál a darázs?
A méhek virágport gyűjtenek, és az utódainknak – meg nekünk – mézet készítenek belőle. De mit csinál a darázs? Nos, a darazsak is hasznosak, ragadozók lévén rengeteg rovart, kártevőt elpusztítanak. Többet, mint egy énekesmadár család. A darázslárva ugyanis húsevő, így a dolgozók hernyót, sáskát, szöcskét vadásznak a kicsinyeknek. A lódarázs és a német darázs kivételével nem is túl agresszívek, csak a fészküket védik.
A szállingózó, riadalmat okozó, 5-10 darázzsal mégsem tudnak mit kezdeni a szakemberek. Ellenük lehet házi csapdát bevetni, amelyek lényege, hogy a kósza darazsakat magukhoz csalják. Otthon is elkészíthető, de vigyázni kell, hogy a kihelyezett csapda ne vonzzon még több darazsat. Például egy félliteres műanyag palack tetejét vágjuk le a nyaka alatt 4-5 centiméterrel. A levágott részt, fordítsuk meg, és helyezzük a palackra, az illesztések széleit pedig rögzítsük ragasztószalaggal. A palackot töltsük meg egyharmadáig kissé cukrozott és ecetezett sörrel, majd tegyük ki a napra. Ha szerencsénk van, a kósza fullánkosokat csapdába ejti majd a szerkentyűnk.
Egzotikus vérhabzsolók
Az ember
ek utazási szokásainak megváltozásával a vérszívók sem maradnak helyben. A mediterrán térségből érkezett hozzánk például a lepkeszúnyog, amely vírusos megbetegedések okozhat. Emberre és kutyára is veszélyes lehet.
És az utóbbi időszakban a szúnyogok is egyre veszélyesebbek, a déli országrészben már megkezdték a védekezést a mediterrán térségből idehúzódó, veszélyesebb fajok ellen. A szúnyogok egyébként – szemben a szintén elterjedt vélekedéssel –, nem a nullás vércsoportot keresik. Sokkal vonzóbbak számukra a szteroidokat szedők, és a magas koleszterinszinttel rendelkezők. A sok húst fogyasztók sem örülhetnek, hiszen a kis vérszívók kedvelik, ha a kiszemelt préda szervezete bizonyos savakat (pl. húgysavat) nagyobb mennyiségben állít elő. Kedvencnek számítanak a nagydarab felnőttek és a kismamák is, ráadásul már 50 méterről megérzik a kis zümmögők a számukra vonzó illatokat.
Nedves területeken, főleg tavak és lassú folyású vizek partján pedig a bögölyök, púpos szúnyogok (melyek igazából légyfélék) csípésére is számíthatunk. Az agresszív vérszívók fertőző betegségeket terjeszthetnek, ráadásul csípésük nagyon megdagad és napokig fáj.
