Ideje gondolni a télre!
Nyáron szinte mindig hozzájutunk a friss zöldséghez, gyümölcshöz. Ilyenkor nagyon egyszerű változatos és egészséges ételeket készíteni, de mi lesz télen? Ha már most előregondolkodunk, a helyzet nem megoldhatatlan, hiszen szinte minden zöldség és gyümölcs tárolható fagyasztva. Sőt, aszalni is lehet.
Rövid ideig van idénye a gyümölcsöknek és egyes zöldségeknek, ráadásul csupán néhány napig maradnak frissek, ropogósak és szépek. A fagyasztás tökéletes megoldás arra, hogy fogyasztásuk ne kötődjön idényhez, ráadásul a gyümölcsök és a zöldségek tartósítására használt gyorsfagyasztás tartósítja a bennük lévő tápanyagokat is. Igazi felüdülést jelent a sötét téli hónapokban, ha a nyár ízei feltűnnek az asztalon.
Tisztítva, aprítva, porciózva
Szinte minden nyersanyag fagyasztható, de néhány, az adott ételre vonatkozó „szabályt” érdemes megfontolni, hogy az akár egy év múlva előkerülő zacskóból vagy dobozból éppen olyan finom étel szülessen, mint a frissből.
A gyümölcsöket fagyasztás előtt meg kell mosni majd egy konyharuhával szárazra törölni, hogy ne jegesedjenek a mélyhűtőben. A zöldségeket is tisztítva és felaprítva praktikus tárolni. Bár nagy munka a nagyobb adagok pucolása, kockázása, de érdemes vele fáradni. Így mindig csak annyit kell elővenni, amennyi éppen elfogy, ráadásul felengedés nélkül használható.
Az üzletekben literes, háromliteres de akár még nagyobb fagyasztózacskók is kaphatóak, illetve az erre szánt légmentesen záródó dobozok méretskálája is széles. A többféle méret lehetővé teszi, hogy kisebb és nagyobb adagokat tudjunk készíteni, és minden csomag tele legyen. Ha a zacskók is légmentesen lezárva kerülnek a mélyhűtőbe, a benne tárolt zöldség vagy gyümölcs nem veszít a nedvességéből.
A fűszernövény is fagyasztható
A fűszernövényeket úgy kell elrakni, hogy a gyakran csak ízesítésre használt növényből könnyen hozzájussunk egy kisebb mennyiséghez is. Egy lehetséges megoldás, ha a friss csomókat légmentesen folpack fóliába göngyöljük. A hosszú, keskeny hengerből egy éles késsel könnyű szeleteket vágni a levesbe vagy a főzelékbe.
Mások a jégkockatartóra esküsznek. Ebben az esetben a felaprított petrezselymet vagy kaprot a kis kockákba kell tömködni, majd vizet ereszteni rájuk. Miután megfagytak, zacskóban tárolhatóak a zöldkockák.
A kifacsart citrus héját sem kell a szemétbe dobni. Ha szeletelve vagy egészben a mélyhűtőben lefagyasztjuk, a sütemények, kompótok ízesítésére bármely évszakban ideálisan felhasználható. Könnyen reszelhető vagy darabolható állagúak lesznek.
A gombától a sárgadinnyéig szinte minden fagyasztható a vásárlás után 24 órával – azaz amikor még valóban friss (később is lehet, de akkor már felengedve veszít az élvezeti értékéből). Van, aminek pedig kifejezetten jót tesz: ha például a már beáztatott babot fagyasszuk le, csökken a főzési idő.
Az érett paradicsom, a paprika és a leveles salátafélék viszont fagyasztás után már nyersen nem finomak és az állaguk sem gusztusos. Főzésre viszont még ekkor is tökéletesen alkalmasak. A magas víztartalmú görögdinnyével szintén nem érdemes kísérletezni.
Az aszalás is tartósít
Egy nedvesség hatására működő enzim felelős a friss gomba, zöldségek és gyümölcsök gyors romlásáért. Ezért tartósít az aszalás, amely során szárítjuk az élelmiszert. Sikere attól függ, hogy elég gyorsan, megfelelő hőmérsékleten – a legtöbb zöldség és gyümölcs más hőfokon szárad – és folyamatos szellőzés mellett végzik-e.
Bármit szárítunk, azt jól körül kell járnia a levegőnek, hogy a kipárolgó nedvesség gyorsan elillanjon nehogy megpenészedjen az étel. A napfény például gyorsan és ingyen aszal, de a magas illóolaj-tartalmú élelmiszereknek nem jó. Azokat – például a fűszernövényeket – inkább árnyékban kell szárítani.
A répa vagy a barack viszont akár tűző napon, akár a résnyire nyitva hagyott ajtajú sütőben 65-70 Celsius fokon kiszárad. A zöldségekben és a gombában egy csepp víz sem maradhat és azután a fűszerekhez hasonló módon sötét helyen tárolhatóak. A gyümölcsöket viszont nem szabad csont szárazra aszalni. Ebben az esetben ugyanis azokat fogyasztás előtt hiába áztatjuk be, már nem lesznek képesek felvenni a nedvességet.
Rácson, fokozatosan
Fontos, hogy lehetőség szerint azonos méretű, nem túl nagy darabokat szárítsunk rácson, folyamatosan forgatva és figyelve arra, hogy a szeletek ne érjenek egymáshoz. Legtöbbször a hirtelen erős felmelegítést nem tanácsolják, mert rágós kéreget alakít a gyümölcs felületén, a túl alacsony hőmérséklet viszont barnít. A csúnya elszíneződést citromsavas vagy cukoroldatban – zöldségeket sóoldatban – való áztatással megakadályozhatjuk.
Legtöbb esetben a szárítást 50-60 fokon kezdik és fokozatosan emelik akár 80 Cesius fokig, de vannak gyümölcsök, például az őszibarack vagy a körte, amelynél éppen fordítva, a kezdeti akár 90 fokos hőt kell csökkenteni.
Rántott húst hétköznap
|
