Mikor volt utoljára orvosnál?
Az egészség nagy kincs, tudja ezt mindenki abban a pillanatban, amint baja esik. A preventív szűrővizsgálatok mégis amolyan Pató Pál úr-féle, „ej ráérünk arra még” kategóriába tartoznak, s végül könnyen a „kellett volna” kategóriába csúsznak át. Nézzük, az egészségmegőrző vizsgálatok közül mit, mikor, kinek (lenne) érdemes megcsináltatnia!
Van ugye az embernek egy háziorvosa, akit látogat ilyen-olyan rendszerességgel, illetve vannak a területileg illetékes szakrendelők egy halom járóbeteg ellátással. És vannak a magánrendelések az egyszerűtől a luxusig, ahol több-kevesebb pénzért ugyanazt, vagy valami nagyon mást is kaphat az ember. Első körben nézzük, mit kaphatunk a már befizetett egészségügyi hozzájárulásunkért cserébe.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által összeállított prevenciós vizsgálatok listája születéstől kezdve minden korosztály számára pontosan meghatározza az egészségmegőrző szűrések formáit. E prevenciós vizsgálatokat többnyire gyermekkorban a védőnő és a háziorvos, felnőttkorban pedig a háziorvos végzi, szükség esetén szakorvosi beutalóval kiegészítve.
Gyermekkori szűrés
A gyermekek évenkénti állapotfelmérésére már csecsemőkorban kezdődik. Ennek részeként az első hat évben évente szükséges egy teljes fizikális és idegrendszeri vizsgálat, a fiúknál a herék vizsgálata. Emellett a testmagasság, a testtömeg mérés, a pszichés-, motoros-, szociális fejlődés megfigyelése is elengedhetetlen, kiegészítve a mozgásszervek vizsgálatával, a vérnyomás ellenőrzésével, fogászati szűréssel és gondozással, továbbá szemészeti kontrollal.
Iskoláskorban, a 18. életév betöltéséig kétévente szükséges a teljes fizikális vizsgálat, kórelőzmény és családi anamnézis felvétel, 10 éves kortól a pajzsmirigy tapintásos vizsgálata. Természetesen nem maradhat el a testmagasság, a testsúly, a tápláltsági állapot mérése-értékelése, a pszichés-, motoros-, mentális fejlődés vizsgálata, a mozgásszervek vizsgálata, különös tekintettel a lábstatikai problémákra és a gerinc-rendellenességekre. A vérnyomásmérés és a fogászati szűrés is része a vizsgálatoknak.
Háziorvosi nagyvizit
A felnőttkori alapstátusz meghatározása (21 éves korban) a háziorvos feladata. Ennek keretében számos szűrővizsgálat vehető igénybe, többek között a családi anamnézis adatok frissítése, különös tekintettel a szülők és a testvérek között a korai életkorban (férfiaknál 55 évnél, nőknél 65 évnél fiatalabbaknál) jelentkező szívkoszorúér-betegségre, érelmeszesedéssel kapcsolatos szélütésre, verőérszűkületre.
Ilyenkor tárják fel és dokumentálják az életmódbeli tényezőket is (táplálkozási szokások, fizikai aktivitás, dohányzás, alkoholfogyasztás). A részletes fizikális vizsgálat kiterjed a látásra, a testsúly-, a haskörfogat-, a testmagasság-, a testtömegindex- és a vérnyomás mérésére is. Kóros hasi elhízás esetén a metabolikus szindróma más alkotóelemeinek (triglicerid-szint, HDL-koleszterin-szint, vérnyomásérték, éhgyomri vércukorszint) vizsgálata is szükséges.
A 2-es típusú diabetes szempontjából nagy kockázatú személyeknél glükóz tolerancia tesztet is végeznek, és felmérik a kardiovaszkuláris kockázat mértékét.
A vesebetegség szempontjából nagy kockázatú személyeknél meghatározzák a szérum kreatininszintet. A háziorvos feladata a családi kórelőzmény elemzése alapján a tumorokra hajlamosító állapotok felmérése, indokolt esetben a szájüregi-onkológiai vizsgálat kérése, különös tekintettel a fogínysorvadásra, valamint az ajak- és szájüregi rákra hajlamosító állapotokra. Ez utóbbi a fogászati alapellátást nyújtó fogorvosnak és a háziorvosnak is feladata.
A középkorúak ügyei
Az OEP támogatásával is igénybe vehető szűrővizsgálatok elsősorban a betegségmegelőzést, a korai diagnózist szolgálják a 21 és 64 év közötti korosztály részére. Ezekre a kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) kockázat alapján kettő, illetve ötévenként kellene sort keríteni. A szűrések azonban nem kötelezőek, a felelősség a miénk!
Az idő múlásával tehát fontosak a rendszeres háziorvosi konzultációk, amelyek célja egyebek mellett a korábban dokumentált családi anamnézis adatok frissítése, az életmódbeli tényezők változásának nyomon követése (táplálkozási szokások, fizikai aktivitás, dohányzás, alkoholfogyasztás).
Szintén ajánlott a fent jelezett kockázati besorolás alapján a 2-5 évenkénti részletes fizikális vizsgálat, benne a testsúly, haskörfogat, testmagasság, testtömegindex meghatározással, vérnyomásméréssel. Kóros hasi elhízás esetén az idő előrehaladtával még fontosabb a metabolikus szindróma más alkotóelemeinek esetleges fennállásának vizsgálata, valamint a 2-es típusú diabétesz szempontjából nagy kockázatú személyeknél a glükóz tolerancia teszt elvégzése.
Már negyven éves kor alatt is ajánlott a teljes kardiovaszkuláris kockázat felmérése – elhízás esetén akár évente is!
A vesebetegség szempontjából nagy kockázatú személyeknél kétévente szükséges a szérum kreatininszint meghatározása, a vizeletvizsgálat.
A szájüregi-onkológiai szűrővizsgálat elsősorban a dohányosoknál elengedhetetlen, de kétévente mindenkinek ajánlott, csakúgy, mint a mellkas-szűrővizsgálat (tüdőszűrés). Ez utóbbit évente, a területileg illetékes tüdőszűrő állomáson vagy a területi mozgó szakorvosi szolgálatnál lehet elvégeztetni.
A hatodik X után – de 65 év felett mindenképpen –, szükséges a fent említett szűrővizsgálatokat kétévente megismételni az életkorral járó fokozott kockázat miatt.
A felsorolás természetesen a megelőző, egészségmegtartó vizsgálatok kategóriáját meríti ki. Amennyiben valakinek bármilyen egészségügyi problémája adódik, háziorvosi beutalóval és szakorvosi vizsgálatokkal a gyógyítási protokollok lépnek életbe.
Melegen ajánljuk
Férfiaknak 45 éves kor felett ajánlott kétévente prosztatavizsgálatra jelentkezni, amely során tapintásos vizsgálattal, vérvétellel, vizeletvizsgálattal és szükség esetén végbélen keresztüli ultrahangos vizsgálattal ellenőrzik a prosztata állapotát, egészséges működését. Emellett, ahogy a nőknek ildomos rendszeres időközönként tapintásos mell-önvizsgálatot tartani az esetleges elváltozások korai felismerése miatt, úgy a férfiaknak is ajánlott a here-önvizsgálat. Ennek során havonta ellenőrizzék, nincs-e kitapintható dudor vagy méretkülönbség a két here között.
A melanoma nemtől függetlenül bárkit érinthet, ezért bár a megelőző ellátások támogatott listájában nincs benne, kockázati mértéktől függően mindenkinek ajánlott időnként a szakszerű bőrgyógyászati vizsgálaton megjelennie. Ehhez a bőrgyógyászati szakrendelőkben kell jelentkezni, beutaló általában nem szükséges. Onkológiai centrumokban csak abban az esetben fogadják a pácienseket, ha korábban valamilyen rosszindulatú daganatos megbetegedést diagnosztizáltak náluk. Abban az esetben, ha a bőrgyógyász gyanús anyajegyet, foltot észlel, a sebészi eltávolítást követően minden esetben szövettani vizsgálatnak vetik alá a kimetszett szöveteket.
Aki szemüveges, annak az élete részét képezi a rendszeres szemészeti vizsgálat. De a szemüveg nélkül élőknek is érdemes időnként ellenőriztetniük a látásukat. A zöldhályog, vagyis glaukóma ugyanis nem gyógyítható betegség. Ilyenkor a szemben található csarnokvíz túlzott termelődése megnöveli a szemnyomást, amely a látóidegeknél vérellátási problémákat okoz. A kór többnyire 40 éves kor után jelentkezik, a rizikótényezők közé a családi halmozódás mellett a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a magas vérnyomás és a cukorbetegség tartoznak.
Az osteoporozis, vagyis csontritkulás főleg az idősebb korosztály, illetve a menopauzán átesett nőket érintő betegség, melyet sokkal könnyebb megelőzni, mint gyógyítani. Kifejezetten aktív, sportos életmód hiányában az emberi csontrendszer 35 éves kor után több csontot épít le, mint fel.
A probléma különösen a nőket érinti, köszönhető ez eleve gyengébb, könnyebb csontozatuknak és a menopauza miatti hormonváltozásoknak. A csontsűrűségvizsgálat ezért a hölgyeknél akár évente-kétévente ajánlott. Térítéses vizsgálatot országszerte számos helyen azonnal végeznek, a támogatott ellátáshoz szakorvosi beutaló szükséges.
A szív- és érrendszeri megbetegedések terén is rosszul állunk. A szívinfarktus és az agyvérzés egyre fiatalabb korban szedi áldozatait, pedig mint oly sok betegségnél, itt is megelőzhető lenne sok tragédia. Az arteriográf vizsgálat segítségével az erek általános állapota, azok elmeszesedése vizsgálható. Ez a szűrés is ajánlott az olyan életmódbeli rizikófaktorok esetén, mint a dohányzás, a magas vérnyomás, a szívbetegség vagy a magas koleszterinszint.
Dohányzik? Rosszul teszi!
|
