Tényleg jobb a bió?
Megdöbbentő, de a bioélelmiszereken kívül szinte alig találunk adalékanyag-mentes félkész terméket. Általában több gyártó kínálatában is megtaláljuk ugyanazt az élelmiszert, de a „melyiket válasszam?” kérdésre sokszor az árcímke alapján felelünk. Pedig az adalékanyagokat is jó, ha számításba vesszük.
Van, hogy 3 - 4, míg egy másik gyártó termékében esetleg csak egy mesterséges anyagot – színezéket, stabilizátort, állományjavítót, ízfokozót, tartósítószert, térfogatnövelőt, stb. – találunk, és akad olyan is, amelyik e-mentes. És még csak az sem feltétlenül igaz, hogy az a drágább vagy kevésbé ízletes termék. Csak éppen a gyártó más előállítási módot követ.
E-nélkül jobb lenne
Az élelmiszer-adalékokat nem ritkán felelőssé teszik egyes betegségek kialakulásáért. A témában különböző kutatóintézetek időről-időre vizsgálnak, megállapítanak, más szervezetek cáfolnak. Úgy tűnik a nitrátok (E 200-as sorozat), a mesterséges édesítők (E 900-asok, különösen az E 951 jelölésű aszpartám) és az E 300-as jelölésű sorból néhány anyag áll folyamatosan a viták kereszttüzében. Ezek szerint az egyszer elkészített értékelések sem örök érvényűek.
A gyakorlati tapasztalatok és az újabb kutatási eredmények újabb vizsgálatokat tehetnek szükségessé. Van, hogy már engedélyezett anyagoktól az újabb ismeretek fényében megvonják az engedélyt, más anyagok esetében pedig olykor lényegesen csökkentik az alkalmazási területeket és a felhasználható mennyiség felső határát.
Néhány éve egy ausztrál tévéműsorban a szakértők arról beszéltek, hogy az egyes adalékok hatásait mindig önmagukban vizsgálják, azt viszont soha senki nem firtatja, hogy több „E” hogyan hat együtt. Pedig azt a kémiatanulmányainkból is tudjuk, hogy a vegyszereknél az 1 + 1 szinte soha nem egyenlő kettővel.
Jobb a bio?
Különösen mostanában, amikor jobban megnézzük, hogy mire költünk, elgondolkodtató, hogy kell-e a drágább bioélelmiszer, vagy csupán egy trendi áramlatról van szó, amelynek jól hangzik részesévé válni. Kilenc évvel ezelőtt, 2006 decemberében mutatták be Brüsszelben az EU támogatásával megvalósult, az organikus és a hagyományos élelmiszertermelést vizsgáló négy éves kutatás eredményeit, amely egyértelműen választ adott a kérdésre. A független tanulmány készítői szerint az organikus módon előállított élelmiszer tápértéke jelentősen magasabb.
A kutatók rávilágítottak arra is, hogy az állattartás mikéntje befolyásolja a hús minőségét. Nem pusztán az állatvédők érvei szólnak tehát az „emberi” körülmények mellett, hanem az a tény, hogy a boldog állat húsa, teje jobb minőségű. Az organikus módon tartott tehén tejében 20%-kal több az antioxidáns és a vitamin, valamint 60 %-kal tartalmaz több hasznos zsírsavat, példádul Omega 3-at.
