Agresszívekké válhatnak az egyterű irodában dolgozók
A zajártalom nemcsak a koncentrációt, hanem az együttműködési hajlandóságot is csökkenti, sőt, szélsőséges esetben növeli az agresszív viselkedés valószínűségét. Az unióban mégis 40 millió munkavállaló tölti munkaidejének legalább negyedét magas zajszintben.
Magyarország egyelőre még nem rendelkezik egységes és átgondoltzajszint-szabályozással, a zárt terekre, így például az irodákra, osztálytermekre vonatkozóan, pedig lehet, hogy szükség lenne a korlátozásra. A minket körülvevő környezeti ártalmak közül a zajra fordítjuk a legkevesebb figyelmet, jóllehet klinikai vizsgálatok és megfigyelések sora bizonyítja, hogy az egészségünket károsító, szennyező források közül a zaj az egyik legsúlyosabb. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a zaj okozta halláskárosodást az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a „leggyakrabban előforduló, maradandó ipari betegségként” ismerte el.
Figyeljünk oda a jövő generációjára!
A gyerekek különösen védtelenek a zajártalommal szemben, és általában nehezebben kezelik a stresszt. Azoknak a kisgyerekeknek, akik hangos környezetben kénytelenek tanulni, gyakrabban akadnak problémáik az olvasással, szövegértéssel. Iskolás gyerekeknél megfigyelték, hogy a tartós alapzaj káros lélektani hatásokkal is jár: növeli bennük az elhagyatottság érzését.
A Brémai Egyetem munkatársainak 2012-eskutatása szerint a tantermek zajszintje a pedagógusok 80%-a számára zavaró mértékűre, 65 decibel közelébe emelkedett. Ennek okai között szerepel az is, hogy az új tanítási módszerek az intenzívebb szóbeli kommunikációra épülnek. A zajszint csökkentése azonban nem csupán módszertani kérdés, legalább ennyire technikai, hangszigetelési feladat is. A tanulmány kimutatta, hogy az akusztikailag megfelelő kialakítású tantermekben a zajszint azonos terhelés mellett is jelentősen, mintegy 13 decibellel volt alacsonyabb.
Mondtál valamit?
A munkahelyi zaj Európa-szerte egyre nagyobb problémát jelent, hiszen dolgozók millióit érinti közvetlenül nemcsak a nehéziparban, de az olyan szektorokban is, mint a szolgáltatások, az oktatás és a szórakoztatás. Az európai munkavállalók egyharmada munkaidejének több mint negyedében magas zajszint hatása alatt dolgozik, és csaknem 40 millió dolgozónak kell legalább a munkaideje felében a normális társalgási szintnél hangosabban beszélnie ahhoz, hogy mások meghallják.
A környezeti zaj ráadásul a társas viselkedést is befolyásolja. A80 decibel feletti hangok például csökkentik a segítőkészséget, sőt akár agresszív viselkedést is kiválthatnak. Ez a téma több puszta közérzeti kérdésnél, mert a munkavégzés alacsonyabb hatékonysága pénzben is kifejezhető károkat okoz a vállalatoknak, pedig ez a veszteség megelőzhető vagy orvosolható lenne.
A Cornell Egyetem munkahelyi zajártalmat vizsgáló anyaga hasonló eredményeket mutatott ki a felnőtt munkavállalóknál, mint az iskolás gyerekekre fókuszáló tanulmányok. A zaj csökkenti a szövegértést, a koncentrálási képességet és növeli a gépelés során ejtett hibák mennyiségét. A megkérdezettek 90%-a szerint a többi kolléga beszéde és a számítógépekből érkező hangok a legzavaróbbak. Nem véletlen, hogy zajártalom szempontjából sokkal élhetőbbek a kisebb helyiségekből álló irodák a manapság divatos, egylégterű irodákkal szemben.
A zajszint sokszor már a tervezőasztalon eldől
– Magyarországon egyelőre nem szabályozzák, hogy egy iskolai tanteremben vagy munkahelyen, például az egylégterű irodákban milyen zajszint a megengedett – mutatott rá Jáger István, a Rigips szakértője, aki szerint a zajártalmak csökkentésének egyik lehetséges módja a munkahelyi környezet és az iskolaépületek korszerűsítése.
Egyszerű szárazépítészeti megoldásokkal, megfelelő álmennyezet kialakításával és gipszkarton használatával lényegesen csökkenthető bármilyen zárt tér zajszintje, legyen az akár munkahely, tanterem vagy éppen szállodai szoba. Már a tervezéskor érdemes törekedni a megfelelő akusztikus környezet kialakítására, hiszen az utólagos beépítés mindig jóval költségesebb.
Jáger István hozzátette: a Belsőépítészek Amerikai Egyesülete és a világ egyik legnagyobb, hallássérülteket képviselő szervezete, a Hallássérültek Svédországi Egyesülete (HRF) szakmai ajánlásai között is régóta megtalálhatóak az akusztikus mennyezetmegoldások, amelyek képesek csökkenteni a zajterhelést.
|
Mire jó az álmennyezet?
