Savra lúg?

Dezslik Magdolna   •   2014. december 15. hétfő 13:00

Egyre nagyobb divat a betegségeket különböző diétákkal gyógyítani, megelőzésük érdekében olyan étrendekre átállni, amelyek mindegyike valamilyen „mentes”. De vajon tényleg hatásosak ezek az étrendek?

A pánikbetegek szinte bármit kipróbálnak, hogy végre elfeledkezhessenek a halálfélelemmel, fulladásérzéssel járó igen kellemetlen rohamaikról. Az interneten terjedő terápiás étrend azt ígéri, hogy ha betartjuk, akkor szervezetünkben a vitaminok megfelelő mennyiségben lesznek jelen, így a pánikrohamok mennyisége és erőssége csökkenni fog.

A bűnös: megint a cukor…

A szülésznőként dolgozó Andrea arra kért, ne írjuk le a teljes nevét, mert már az is rendkívül kínos volt számára, hogy a munkahelyén rátört néha a pánikroham. A kollégái állandóan unszolták, hogy menjen végre orvoshoz, mert már hónapok óta gyógyszert szedett. Akkor olvasta az étrendváltoztatást javasló a cikket.

„Úgy gondoltam, butaság az egész, de már nagyon el voltam keseredve – emlékszik vissza Andrea. – A gyógyszereket tovább szedtem, az orvosommal pedig megbeszéltem, hogy kipróbálom az új étrendet is. És nekem bejött.

Azt addig is tudtam, hogy egy nagyobb adag sütemény, vagy csokoládézás után nem érzem igazán jól magam, de nem foglalkoztam vele. Ekkortól viszont írtam mindent: mit ettem, mennyit, hogyan éreztem magam aznap... Olyan hangulatnapló-féleséget. Szedtem az előírt magnéziumot, kalciumot, cinket, omega3 halolajat, C- és B-vitaminokat, úgyhogy a férjem meg is jegyezte, hogy kész gyógyszertár van a fiókomban. Leszoktam a feketekávéról, és soha nem iszom alkoholt.”

Andrea több, mint egy éve nem eszik olyan ételeket, amiben tartósítószer, ízfokozó, vagy hasonló nemkívánatos dolog van. Kizárólag az otthon készített fogások kerülnek az asztalukra. Száműzte a fehér lisztet és a cukrot is a spájzból, aztán a tejtermékeket és az összes gabonafélét.

„Szóval végre elkezdtem egészségesen élni – véli a szülésznő. – Sportolok, fogytam tizenkét kilót, rengeteg energiám van, és annak ellenére sem voltak az elmúlt félévben pánikrohamaim, hogy éjszaka már egyedül alszom, mert a férjem elhagyott. Nem gondolom, hogy a gyógyszerek nélkül ment volna, ma is szedem őket, de talán tényleg azzal volt elfoglalva a testem, hogy a rossz táplálkozás ellenére életben maradjon, és ez okozta a bajt.

Egy dologról nem tudtam leszokni teljesen: ha nagyon rossz a kedvem, akkor nassolok, és nem bírom abbahagyni. Pedig tudom, hogy nem szabadna, mert a cukor is előhozza a pánikrohamokat, de valami jó is kell az életben.”

…vagy mégsem?

„A szénhidrát inkább hangulatjavító. Növeli az agyban a szerotonin szintet, ezért a depressziósok is előszeretettel fogyasztják. Tapasztalatom szerint, akik szoronganak – főleg télen, amikor korán sötétedik – sokkal több édességet esznek. Én nem hallottam róla, hogy gyakoribbá válna valakinél a pánikroham, mert csokoládét vagy más finomságot nassolt”– mondja Andrea esetéről dr. Lukács Hedvig az Állami Egészségügyi Központ pszichiáter főorvosa. – A helyes étkezés egyik eleme az egészséges életmódnak, de egészen biztosan nem pótolja ilyenkor a szakszerű orvosi kezelést.”

Akkor talán a savasság?

Dr. Gulyás Tamás intenzív terápiás orvos, a lúgosító étrend híve. „Nem vagyok fanatikus. Minden természetgyógyászati eljárást, étkezési, vagy életmódbeli javaslatot szigorúan orvosi szemmel vizsgálok. A nővérem kezdett bele a lúgosításba, sokat fogyott, nagyon jó tapasztalatai voltak, így én is kipróbáltam, és úgy tűnik, hasznos dolog. Ugyanakkor nem értek egyet azokkal a nézetekkel, amelyek azt állítják, hogy minden betegség mögött a test elsavasodása áll.

A szakorvos szerint az ugyanakkor tény, hogy a ma általános stressz, a túl magas finomított szénhidrát-, zsír- és húsbevitel mellett egyre inkább savas irányba tolódik el az anyagcserénk. „Pedig a szervezetünk eredendően lúgos. Amikor savas táplálékkal bombázzuk, a krónikus betegségek kialakulásának kedvezünk.”

Nem vagyunk egyformák

„Vannak emberek, akiknek jobb a magasabb zsírbevitel, és nem savasodik a szervezetük olyan mértékben, mint az átlag, de ez genetika – mondja Gulyás doktor. – De a különböző anyagcseréjű emberek mindegyikének jót tesz, ha minimum hatvan százalékban lúgosító ételt fogyaszt. Ez nem drasztikus változás, már az is sokat jelent például, ha a rizs és krumpli helyett zöldséget eszünk köretként.”

Sokat megtudunk magunkról, ha végiggondoljuk, hogy milyen nyavalyáink vannak, és ezeknek megfelelően igyekszünk változtatni. Például érdemes megnézni lakmuszpapírral – patikákban is kapható – a vizeletünk pH értékét. Reggel a legsavasabb, az a jó, ha 7 körül van, tehát semleges, illetve, ha a napi három-négy mérés átlaga 6 fölött van.

„A lúgosítás nem csodaszer – teszi hozzá a szakember. – Viszont mindenkinek genetikailag meghatározott a gyenge pontja, és ha nekem az érfalam ez a pont, akkor a savasító hatás miatt érelmeszesedésem lehet. Ha a bélrendszerem gyengébb, akkor az emésztésem lehet rosszabb. Az étrenddel általános javítást végezhetünk a szervezetünk működésében.”

Nyersen, mértékkel

Az étrend-kiegészítők szedése önmagában semmit sem ér, szükséges a táplálkozásbeli változás is. Ezek lökést adnak, hogy hamarabb megtapasztalhassuk a lúgosítás pozitív hatásait. Lúgosítnak a citrusfélék, a bogyós gyümölcsök, a zöldbanán, a leveles zöldségek – azoknak is a zöld része – mint a spenót, sóska, brokkoli.

Persze itt is vannak tévhitek. A citrom ugyan savanyú, mégis, a benne lévő ásványi anyagok miatt lúgosító hatású, tehát nyugodtan fogyaszthatjuk. Mint ahogy egyéb gyümölcsöket is, például bogyósokat, csak arra kell ügyelnünk, hogy ne legyen túlérett vagy nagyon nagy cukortartalmú, mert akkor már valóban savasítanak.

„Mindegy, hogy sütve, főzve, vagy nyersen esszük – mondja Gulyás Tamás. – A lúgosító hatás nem módosul, bár tény, hogy bizonyos anyagok minősége megváltozik benne, főzéskor elvesztenek néhány fontos enzimet, ezért jobb a nyers feldolgozás. A legfontosabbak ebből a szempontból az arányok: zöldségek, gyümölcsök, kistestű halak tegyék ki az étkezésünk nyolcvan százalékát.”