Megmondták, mit ne együnk
Új táplálkozási ajánlásokat tett közzé az amerikai kormányzat: a telített zsírok, a só és a cukor fogyasztásának csökkentését javasolja az amerikaiaknak. A dokumentumban nincs szó a vörös húsokról.
Az amerikai kormányzati ajánlás szerint naponta 10%-kal kellene csökkenteni a cukor és a telített zsírok fogyasztását, a sófogyasztás pedig nem haladhatná meg a napi 2300 milligrammot. Az ajánlást ötévente adja ki a szövetségi egészségügyi és emberi erőforrások minisztériuma, valamint az agrárminisztérium, és lényegében az egészséges táplálkozáshoz ad iránymutatást.
Tényleg egészségtelen, ami finom?
Szeptembertől elvileg Magyarországon is egészségesebbé váltak az iskolai menzák: a közétkeztetésről szóló rendelet szerint már nincs szénsavas és cukrozott üdítő, sem só- és cukor az asztalokon. A tejhez tilos cukrot adni, és a tea is csak meghatározott mértékben tartalmazhat hozzáadott cukrot. Az ételek zsírtartalmára vonatkozó előírások is szigorodtak. Bár a kormány a hvg.hu értesülései szerint félmilliárd forintot költött az új közétkeztetés népszerűsítésére, a gyerekeknél továbbra sem népszerű a sótlan, cukrozatlan étek.
Ebben talán szerepe van a megszokásnak is: a cukorgyártás felfutásával mára nagyon magas szintet ért el a hozzáadott cukormennyiség, és ez bizonyítottan káros. A gond, hogy az emberek jó része igényli a túlcukrozást, amit az ipar ki is szolgál, és máris kész az önfenntartó folyamat.
Gondoljunk arra, hogy a tehéntej természetes cukortartalma kb. 4,8 százalék. Ha joghurt lesz belőle, ennek egy része az erjedés során elfogy, tejsavvá alakul, ezért lesz savanyú a joghurt. De a cukrot visszateszik bele. A natúrjoghurtok cukortartalma ezért már megint 4 százalék táján van. A gyümölcsjoghurtoké pedig felmegy akár 12-re is! Nem egészséges, de az emberek ezekhez az ízekhez szoktak hozzá, ezért a gyártók cukroznak.
A dietetikus szemével
Erdélyi-Sipos Alíz, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára szerint a rákbetegségek kialakulásáért 70-80 százalékban a környezeti tényezők felelősek, és ebben nagy szerepe van a táplálkozásnak. A szakember hangsúlyozta, az egészséges táplálkozási ajánlásokban a húsok és húskészítmények nem a táplálkozási piramis alján, hanem a 4. szinten találhatók, így nem ezekből a nyersanyagokból, élelmiszerekből kell napi szinten a legtöbbet fogyasztani.
Gyakoriság tekintetében részesítsük előnyben a szárnyasokat, a halakat és ezt követően a vörös húsok is szerepelhetnek szem előtt tartva a mértékletességet.
- Ha valamiből túl sokat, vagy túl keveset fogyasztunk, annak ugyanúgy káros hatásai lehetnek – hangsúlyozta Erdélyi-Sipos Alíz, aki szerint a WHO-jelentés sem azt mondja, hogy tilos ezeket az fogyasztani, hanem a mértékletességet hangsúlyozza.
És a vörös húsok?
A január első hetében megjelent amerikai dokumentum hiányosságaira is felhívták a figyelmet szakemberek. Többen például bírálták, hogy az ajánlás nem szól a vörös húsok túlzott fogyasztásának veszélyeiről. Kari Hamerschlaf, a Föld Barátai nevű civilszervezet vezetője közleményében úgy fogalmazott: az új irányelvek nem vesznek tudomást azokról a komoly tudományos eredményekről, amelyek kifejezetten kevesebb hús fogyasztását javasolják.
"A kormányzat egyértelműen a húsipar érdekeit vette figyelembe" – vélekedett Hamerschlaf. Katie McMahon, az Amerikai Rák Társaság képviselője szintén azt kifogásolta, hogy az ajánlások említést sem tesznek a vörös húsok túlzott fogyasztásának rákkeltő hatásáról.
"Teljesen elképedtünk, hogy a jelentés nem javasolja a vörös- és feldolgozott húsok fogyasztásának visszafogását" - mondta az NBC televíziónak McMahon. Alice Lichtenstein, a Tufts Egyetem táplálkozástudományi professzora, aki tanácsadóként vett részt az ajánlások kidolgozásában, viszont az NBC reggeli műsorában azt mondta, hogy a dokumentum megfogalmazásakor nem a rákbetegség megelőzése volt a fő szempont, hanem a szív- és érrendszeri megbetegedések visszaszorítása. Az Egyesült Államokban ugyanis ez a fő halálozási ok - tette hozzá az élelmezéstudományi szakember.
Mi a baj a vörössel?
A végbélrák kialakulása és a feldolgozott húsipari termékek - például a virsli, a sonka, a kolbászfélék, a felvágottak, a húskonzervek és a húsalapú szószok - fogyasztása közötti kapcsolat egyértelmű, és valószínűsíthető a vörös húsok fogyasztása esetén is - állítják a WHO szakértői, akik a vörös húsok közé sorolják a sertést, a marhát, a borjút, a bárányt, a birkát, a lovat és a kecskét. A témában született tudományos munkák összesítése alapján a szakértők úgy látják, hogy napi 50 gramm feldolgozott hús fogyasztása 18 százalékkal növeli a végbélrák kialakulásának kockázatát. A vörös hús esetén 100 gramm rendszeres fogyasztása 17 százalékkal növeli a veszélyt. Miután azonban a vörös húsnak vannak tápláló hatásai is, a tanulmány a nemzeti kormányokra és a nemzetközi szabályozó ügynökségekre bízza, hogy a kockázatokat és az előnyöket taglaló tanulmányokat tegyenek közzé.
Egyre több húst eszünk
A húsfogyasztás növekvő tendenciát mutat a világban, elsősorban az alacsony jövedelmű országokban. Az említett tanulmány azonban nem von le olyan következtetést, hogy legyünk vegetáriánusok. A hús ugyanis vitathatatlanul proteint, vasat, cinket és B-vitamint tartalmaz, amire szüksége van a szervezetnek. Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OGYÉI) főigazgató-helyettese szerint az egészséges étrend alapjai a teljes kiőrlésű gabonafélék, a zöldségek, a gyümölcsök, a tej, a tejtermékek kellenek, hogy legyenek. Arról nincs szó a szakember szerint, hogy a WHO-tanulmányban említett készítményeket nem lehet elfogyasztani, viszont ne ezek képezzék az étrend alapját.
Az egészséges táplálkozás során azonban elsősorban a baromfihúsokat és halat ajánlott fogyasztani. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is a kiegyensúlyozott táplálkozás mellett foglalt állást: a vegyes táplálkozás, a túlzások és egyoldalú diéták kerülése segíti az egészség megőrzését – közölték.
Jó, ha több zöldséget, gyümölcsöt, tejet, tejterméket, teljes kiőrlésű lisztből készült pékterméket fogyasztunk, hiszen a rostdús táplálkozásnak preventív hatása van a daganatos betegségek kialakulása szempontjából. Persze az sem halálos, ha egy héten egyszer virsli a vacsora, de figyeljünk a mértékletességre!
A „mentes” az egészséges
|
