Jönnek a robotok - 10 éven belül megváltozik minden
A munkavállalóknak azt tanácsoljuk, hogy álláskeresésénél a kompetenciák és lexikális tudás mellett mutassák meg a kreativitásukat és alkalmazkodóképességüket is, mert ezek jelenthetik a toborzói piacon az új időszámítást – mondja Tóth Gergely a HR Fest társalapítója.
Négynapos munkahét jöhet hamarosan Magyarországon is, állítják szakértők, akik szerint bár távolinak és utópisztikusnak tűnhet innen Magyarországról a robotokkal történő dolgoztatás feltevése, de közelebb vagyunk a változáshoz, mint gondolnánk.
Új technológia, új munkarend
Az exponenciális technológiák – mint a robotika, az automatizáció, a mesterséges intelligencia vagy a 3D nyomtatás – már itthon is elterjedőben vannak. Ennek eredménye, hogy Magyarországon is akad már olyan cég, amely a munkafolyamatok automatizálása miatt átalakítja munkarendjét és tudatosan készül a négynapos munkahétre. Az ötödik nap a kötelező továbbképzésé lesz.
Több call centerben is előfordulhat, hogy kérdésünkre automata válaszol és a magyarországi gyártósorokon is egyre több robot áll helyt az emberek mellett. Ez a folyamat csak gyorsulni fog. Tíz éven belül fokozatosan megszűnnek az újságkihordó, könyvtáros, pénztáros, raktáros, diszpécser, gyors-és gépíró, telemarketinges szakmák. Ezek helyét robotok és intelligens rendszerek veszik át. Ezzel párhuzamosan persze újak is születnek: ilyen lehet a 3D ezermester vagy a városi kertész.
„Hihetetlen teljesítménynyomás nehezedik a cégekre és az egyénekre is – mondta Veres Rita, az Aon Hewitt, a világ legnagyobb humánerőforrás cégének hazai cégvezetője, a Singularity University budapesti nagykövete. - Miközben az exponenciális technológiák rohamos fejlődése miatt átalakulnak az iparágak, az üzleti modellek, új kihívások és új távlatok is nyílnak a munkavállalók és a munkaadók előtt. A felsővezetőknek, humán szakembereknek és a dolgozóknak egyaránt fel kell készülniük arra, hogy a munka hagyományos definíciója meginog, új szakmák születnek, régiek tűnnek el, más tehetségeket kell új módszerekkel megtalálnunk, képeznünk és innovációra sarkallnunk. Erre pedig nem lesz több generációnyi időnk.”
Sürget az idő
Vajon a következő három-öt évben milyen változásokat kell majd a cégeknek végrehajtaniuk ahhoz, hogy megtalálják, és meg is tudják tartani a tehetséges fiatal és tapasztalt kollégákat? Például nagyobb szabadság központú munkakörnyezet biztosításával, ami azt jelenti, hogy az emberek identitásuknak és személyiségüknek nem csak egy csekély változatát élik meg a dolgos hétköznapokban, hanem egész énükkel, személyiségükkel jelen tudnak lenni a munka során is. Vagy, hogy nem elég azt mondanunk, hogy törődünk a munkavállalóinkkal, ezt be is kell tudnunk bizonyítani azzal, hogy szervezeti struktúránk mennyiben támogatja az embert és mennyiben a teljesítményt. A vezetők és alkalmazottak közötti távolság lecsökken, hiszen az eredményes piaci versenyhez az emberek válnak a legfontosabbá a vezetők eszközkészletében. A munkavállalóknak pedig azt a tanácsot adjuk, hogy álláskeresésénél a kompetenciák és lexikális tudás mellett mutassák meg a kreativitásukat és alkalmazkodóképességüket is, mert ezek jelenthetik a toborzói piacon az új időszámítást – mondta el Tóth Gergely a HR Fest társalapítója.
„Több példát látunk arra, hogy akár multi cégnél is megpróbálkoznak a startup-okra jellemző működési keretek kialakításával, hogy így vonzóbbak legyenek a fiatal tehetségek számára. Ahhoz, hogy ebben sikeresek lehessenek, mindenképpen sok külső inspiráció kell. Ezt szeretnénk nyújtani a HR feszt formájában - folytatta Uzsák Éva Virág, az Aon Hewitt Innováció és PR vezetője.
Számos olyan vállalat van már ma is, ahol nem nézik a munkaidőt, szabadabb kereteket adnak a munkavállalóknak, inkább a teljesítményt helyezik előtérbe a munkaidő kitöltésével, vagy az irodai tartózkodással szemben. Részben így próbálják meg kezelni a generációs kihívásokat is. Az Y és Z generáció tagjait ugyanis nehezebb elkötelezni, de például számos kutatás igazolta már, hogy fontosabb számukra a rugalmas munkabeosztás, mint az, hogy a munka és a magánélet élesen elkülönüljön egymástól.
Cafeteria mint a teljesítményelismerés eszköze
"Minden termelő egységnek, minden szervezetnek, beleértve a nemzetgazdaságot és a legkisebb vállalatot, is a feladatai közé tartozik, hogy segítse az állampolgárokat a teljesítményben és alkotóerejük kiteljesítésében. Ezt lehet bérrel és más ösztönzőkkel is elérni. A 21. század egyik fontos tapasztalata, hogy a teljesítményre való ösztönzés nemcsak a béren keresztül valósulhat meg, hanem más forma, más eszközök is rendelkezésre állnak. Ezek között szerepel a cafeteria és az egészségpénztári befizetések is" - mondta el korábban a Ritmusnak dr. Trautmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem mikroökonómiai tanszékének tanszékvezető tanára, az Objektív Kutatóintézet kutatási igazgatója. Itt olvashatja Trautmann Lászlóval készült interjút teljes terjedelmében.
