Meg tudja különböztetni az eredetit a hamistól?
Az eredeti termékek kereskedelmi vételára jóval magasabb, mint a hamisítványoké, ezért a legtöbb vásárló nem riad vissza ezek beszerzésétől. Az illegális online tartalmak esetében továbbra is a tájékozatlanság jelenti az egyik legsúlyosabb problémát a HENT szerint.
Miközben az unió polgárainak kétharmada a gazdasági stabilitás egyik alappilléreként tekint a szellemi tulajdon védelmére, csaknem 50%-uk az innováció korlátozását és csak egy szűkebb kör védelmét látja a szigorú szabályozásban, derült ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentéséből.
Csak az ár számít
A 15-24 év közötti korosztály csaknem háromnegyede (72%), míg az 55 éves és annál idősebb megkérdezetteknek pedig jóval több, mint fele (58%) jelölte meg az alacsonyabb árat annak feltételeként, hogy az adott termékből az eredetit vegye meg a hamisított helyett. Abban is egyetértés van mindkét korcsoport körében, hogy a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályok hiánya gazdasági káoszhoz vezetne (73%, illetve 70%).
Az európai polgárok közel fele (44%) szerint elsősorban a nagyvállalatok és híres művészek élvezik a szellemi tulajdon védelmének hasznát és a fogyasztókra nézve értelmetlenek a szigorú intézkedések, derült ki az EUIPO legfrissebb jelentéséből.
A márka a legnagyobb vesztes?
Elsősorban az eredeti terméket gyártó cégeket tartják a hamisítás legnagyobb károsultjainak a magyar fiatalok, és kevésbé törődnek a gazdasági és társadalmi hatásokkal - derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI közös kutatásából, amit 2016. július végén a VOLT Fesztiválon készítettek a látogatók körében. Tavaly a válaszadóknak közel 40%-a állította azt, hogy az elmúlt egy évben vásárolt hamis terméket, és a nyári adatfelvételből az is kiderült, hogy a hamis terméket vásárlók csaknem kétharmada (62,5%), vagyis az összes válaszadó egynegyede (24,7%) a megelőző évben ezt többször is megtette.
Az online tartalmak kapcsán sok esetben az ismerethiány jelenti az egyik legsúlyosabb problémát, vagyis az érintett felhasználók nem tudják megállapítani, hogy mi minősül legális vagy illegális forrásnak. Tavaly már a fogyasztók 24%-a gondolkodott el azon, hogy bizonyos zeneszámok vagy videók letöltésére szolgáló oldalakat legálisan használ-e, vagy sem, ami a 2013-as adatokhoz képest 5 százalékpontos javulást jelent. Pozitív fejleménynek tekinthető az is, hogy 2013 óta 7 százalékponttal nőtt a jogszerű online szolgáltatások igénybevétele, így jelenleg a megkérdezett európaiak 27%-a számolt be arról, hogy az elmúlt egy évben fizetett legális tartalom megszerzéséért. A felmérés eredményei alapján elsősorban a fiatalok és a városban lakók választottak legális forrásokat az interneten fellelhető anyagok beszerzése során. Ugyanakkor némi aggodalomra ad okot, hogy jelenleg a válaszadók több mint negyede (27%) egyetért azzal az állítással, hogy az illegális tartalmak sokszínűbbek, mint a legális úton elérhető verzióik.
„A javuló tendencia ellenére még mindig jelentős ismerethiány tapasztalható a fogyasztók részéről arra vonatkozóan, hogy mi számít eredetinek és mi hamisnak. Ezért a szankciók mellett kulcsfontosságúnak tartjuk a fogyasztók pontos tájékoztatását a jogszerűtlen tartalmak és hamis termékek felismerhetőségéről, és ezek káros hatásáról” – mondta el Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára.
Az általános tájékozatlanságot támasztja alá az a tény is, miszerint minden második válaszadó úgy gondolja, hogy a szellemi tulajdon szigorú védelme negatív hatást gyakorol az innovációra. A fiatalabb generáció (15-24 év közöttiek) tagjai körében ez 59%, illetve azok között, akik hamisított terméket vásárolnak, vagy illegális forrásokból származó tartalmakat fogyasztanak 57% ért egyet ezzel a megállapítással, mutat rá az EUIPO jelentése.
