Szeretjük a hullákat, a szexet, a pénzt és a hatalmat
A reklámpszichológus szerint pont a társadalmi célú reklámokban alkalmazzák előszeretettel a sokkolást, és a sokkoló tartalmakat. Miután ezek egyszerre taszítják és vonzzák az embereket, jobban bevésődnek az emlékezetbe. A reklámoknál azonban nem az emlékezetbe vésődés számít, hanem a cselekvésre, attitűdre kifejtett hatás.
Félmillió poszt és 20 ezer tweet születik naponta a magyar weben, a magyar felhasználók kétharmada csak mobilról facebookozik, egy átlagos júzernek 245 barátja van és 50 oldalt kedvel. Hamarosan pedig jön az újabb techboom: az 5G mobilinternetnek köszönhetően 15 éven belül a mobil adatforgalom a jelenlegi ezerszeresére emelkedik és 50 milliárd hálózatba kapcsolt elektronikai eszköz lesz világszinten, amelyek mind kommunikálni fognak egymással. Mindezekről az Evolution & Mobile Hungary 2015 konferencián volt szó.
Az idén negyedszerre megrendezett konferencián több mint 200 előadás és kerekasztal beszélgetés keretében a legjobb hazai és külföldi szakemberek rajzoltak átfogó képet a közösségi média, az online reklám, illetve a mobil- és smart technológia legfrissebb trendjeiről rekordszámú, több mint 1100 látogató előtt.
Nem a technológiától lesz okos egy város
A legfrissebb mérések szerint hazánkban már több mint 60%-ban kizárólag okostelefonról lépünk be a Facebookra, amely oldal reklámbevételeinek közel 70%-a származik a mobilhirdetésekből. Több mint 2 millió hazai felhasználó minden nap facebookozik és átlagosan napi 14-20 alkalommal nézi meg, hogy mi zajlik a közösségi oldalon. Az aktivitást az is jól mutatja, hogy félmillió poszt és 20 ezer tweet születik naponta a magyar weben. A cégek a 18-34 év közöttieket a Facebook-on keresztül érik el a leghatékonyabban, sokkal nagyobb arányban, mint például televíziós hirdetésekkel. Az organikus tartalmak azonban átlagban az oldal követőinek csak 0,4-4%-hoz érnek el, így ha marketing célra használja egy cég a Facebook-ot, kénytelen hirdetésre költeni.
Ahogy terjednek az okostelefonok, egyre többször kerül elő az intelligens város fogalma. De vajon mitől válik okossá a lakóhelyünk? Tény, hogy a városépítést, a városok életének szervezését egyre inkább átszövi a technológia, de bizonyos vélemények szerint nem a smart technológiától lesz okosabb egy város, hanem sokkal inkább az okos városszervezéstől. A konferencián példaként bemutatták a világ legokosabb városának tartott, mesterségesen felépített dél-koreai Songdo-ban működő smart rendszert, melyet egy monitorokkal teli teremből figyelnek és irányítanak. Ennek hátránya, hogy még a városlakók otthonaiban is minden látható, amire azért valószínűleg többségünk nem feltétlenül vágyik. A valóban okos város pedig inkább növeli a polgárok szabadságát, mintsem csökkenti.
Az 5G mobilinternet terjedése újabb robbanást jelent majd a smart technológia terén: 15 éven belül a mobil adatforgalom a jelenlegi ezerszeresére emelkedik és 50 milliárd hálózatba kapcsolt elektronikai eszköz lesz világszinten, melyek mind kommunikálni fognak egymással.
Sokkoló netes tartalmak
Sas István reklámpszichológus különösen izgalmas előadást tartott a sokkoló internetes tartalomról és reklámokról. Szerinte főleg a társadalmi célú reklámokban alkalmazzák előszeretettel a sokkolást, és a sokkoló tartalmak vírusosan jól terjednek, illetve a félelemre játszó reklámok jobban bevésődnek az emlékezetbe. Ennek oka a „hulla örömének” nevezett pszichológiai jelenség (szenzoros disszonancia), mely miatt egyszerre taszítja és vonzza az embereket a sokkoló tartalom (az egyszerre fokozódó adrenalin- és dopamintermelésnek köszönhetően), ezért terjednek futótűzként például az ISIS terrorszervezet által készített lefejezős videók. Üzleti szempontból azonban nem feltétlenül jó a sokkolás, mert egy jó reklámnál nem az emlékezetbe vésődés számít, hanem a cselekvésre, attitűdre kifejtett hatás.
Szvetelszky Zsuzsa pletykakutató pedig arról beszélt, hogy az információ, a hír terjedése biológiai életjelenség és a pleisztocén óta létezik. A negatív hír éppen a veszélyérzet evolúciós hatása miatt terjed ötször gyorsabban a pozitív hírnél. Az emberi természetbe „genetikailag kódolva” van, hogy a leginkább a hatalom, a szex, a pénz, a kompetenciák, a stílus és a deviancia iránt érdeklődünk, ezért is terjednek ezek a témák - a közösségi médiában is – a leggyorsabban.
A Wall Street farkasai a reklámtőzsdén
Az online reklám területén a legújabb trend a programozott vásárlás, melynek lényege, hogy automatizált tőzsdei motorok által kínált felületekre licitálhatunk. A rendszer még nem tökéletes, mindössze öt éve működik és ez az idő nem volt még elég a szakmai viszonyok letisztulására. Így fordulhat elő, hogyha teljesen rábízzuk magunkat az automatizált rendszerre, lehetséges, hogy „centes részvényeket veszünk”, azaz számunkra nem releváns és értéktelen felületekre kerül ki a hirdetésünk.
A Z generáció internetes keresési szokásaiból értékes következtetéseket lehet levonni a tizenévesek érdeklődési körére, életmódjára vonatkozóan. Statisztikák alapján a Google-on sorrendben a leggyakrabban zenével, szórakozással, tanulással, termékkel, videojátéktrükkök elsajátításával, sporttal kapcsolatos keresőszavakat használnak. A YouTube-on a zenehallgatással, szórakozással, unaloműzéssel, videojáték trükkök és zeneszöveg elsajátításával, home videókkal, sporttal kapcsolatos kulcsszavak a legnépszerűbbek, a videómegosztó esetében a keresett kifejezést döntően előre tudják, ami arra utal, hogy ismerik és tudatosan használják az algoritmust. Ehhez képest a Facebook-on emberekre, csoportokra, eseményekre, helyekre, alkalmazásokra keresnek rá leginkább a fiatalok.
