2017. október 19. csütörtök
Nándor napja

Nem egészségesek a megapoliszok, kivéve a multimodális városok

2050-re már több mint hatmilliárd ember él az úgynevezett megavárosokban – kétszer annyian, mint most. A károsanyag-, stressz- és balesetmentes városi környezet kulcsszavai: automatizálás, elektromossá alakítás és a hálózatba kapcsoltság.

9537.jpgEgyre többen térnek vissza a városokba, vagy kívánnak ott élni a jövőben. Becslések szerint 2050-re már több mint hatmilliárd ember él az úgynevezett megavárosokban, kétszer annyian, mint most. Ezzel párhuzamosan a városi forgalom is csaknem a háromszorosára duzzad majd, ami pedig intenzívebb forgalmat és környezetszennyezést, nagyobb zajt és jóval több, a forgalomban eltöltött időt is jelent. A felgyorsult urbanizáció semmiképp sem egészséges, de a káros mellékhatásai ellen lehet védekezni a technológiai fejlődés segítségével.

 

Radikális átalakulás előtt

Az autóipar radikális átalakulás előtt áll: a digitalizáció következtében könnyen elérhetők az olyan szolgáltatások, mint a közösségi autózás és az autómegosztás. Újabb értékesítési csatornák születnek, közben teret nyernek az elektromos autók. Az önvezető járművek fejlődése is megállíthatatlan. Vajon hogyan reagálnak a fogyasztók az iparág fejlődésére? Úgy tűnik, ha rajtuk múlna, a jövőt az önvezető- és az elektromos autók uralnák: a megkérdezettek 46 százaléka nem vásárolna újra autót, ha elérhető áron lehetne önvezető taxija, 37 százalék pedig elektromos autó vásárlását tervezi a jövőben.  

Megaváros-koncepció

Egy megaváros népessége meghaladja a tízmillió főt, és általában egy vagy két nagyvárosi területből áll, amelyek szoros kapcsolatban állnak egymással. A megavárosok helyzete jelenleg robbanásponthoz közelít, világszerte számos helyen fenyeget már teljes közlekedési káosz. Tekintve, hogy 2050-re a globális népesség nagyjából kétharmada él majd nagyvárosi agglomerációkban, s ez jelentősen növeli az urbanizáció mértékét is, a nehézségek (rengeteg, parkolóhely-kereséssel töltött idő, alacsony hatékonyságú kiszállítás, magángépjárművekkel zsúfolt utak, az egyre nagyobb teret nyerő online kereskedelem miatt folyamatosan növekvő szállítási forgalom stb.) is egyre csak szaporodnak majd.

 

Felismerve ezt a problémát, a Bosch a németországi Boxbergben tartott Bosch Mobility Experience 2017 rendezvényen mutatta be, hogyan alakítja a jövő városi mobilitását. A vállalat szerint 2050-re már a világ csaknem 80 megavárosa lesz okosváros.

„Műszaki megoldásaink elősegíthetik a megavárosok és a nagyvárosi agglomerációk életminőségének javítását, aminek a legfőbb eszköze a károsanyag-, a stressz- és a balesetmentes mobilitás. A hálózatba kapcsolt technológiák által kínált lehetőségekkel lehet például okossá tenni a városainkat, a jövőben egyetlen okosváros sem működhet a forgalomszervezés okos megoldásai és a mobilitás új modelljei nélkül. A kizárólag autócentrikus város koncepciójától távolodva pedig immár olyan mobilitás felé tartunk, amely intelligens, multimodális és megosztott. 2030-ra minden tizedik jármű „megosztott” jármű, az úgynevezett, többek között London, Párizs és Szingapúr által is támogatott pod vagy robocab lesz” – emelte ki dr. Rolf Bulander, a Robert Bosch GmbH igazgatótanácsának tagja, egyben a vállalat mobilitási megoldások üzleti területének elnöke.

 

Nem a technológiától lesz okos egy város

Ahogy terjednek az okostelefonok, egyre többször kerül elő az intelligens város fogalma. De vajon mitől válik okossá a lakóhelyünk? Tény, hogy a városépítést, a városok életének szervezését egyre inkább átszövi a technológia, de bizonyos vélemények szerint nem a smart technológiától lesz okosabb egy város, hanem sokkal inkább az okos városszervezéstől. A konferencián példaként bemutatták a világ legokosabb városának tartott, mesterségesen felépített dél-koreai Songdo-ban működő smart rendszert, melyet egy monitorokkal teli teremből figyelnek és irányítanak. Ennek hátránya, hogy még a városlakók otthonaiban is minden látható, amire azért valószínűleg többségünk nem feltétlenül vágyik. A valóban okos város pedig inkább növeli a polgárok szabadságát, mintsem csökkenti.

A jövő a károsanyag-, stressz- és balesetmentes mobilitásé

A stresszmentes közlekedés érdekében  hogy ez a nyüzsgő metropoliszokban is sikerrel valósulhasson meg, a tömegközlekedés, a gépjárművek, az önvezető járművek, a közös használatú és a szállítójárművek üzemét, a motorkerékpárokat, valamint bármilyen más közlekedési módot – vagyis az egész közlekedést – egyaránt az egymás közti zavartalan hálózatba kapcsoltságnak kell meghatároznia.

A felhasználók által csupán néhány egérkattintással előre foglalható multimodális mobilitási szolgáltatások is meghatározó szerepet játszanak majd a zsúfoltság csökkentésében, de a nagyvárosi közlekedés mind szélesebb körű automatizálása egyben nagyobb biztonságot és kevesebb balesetet is jelent. Az autók, a kétkerekűek és más közlekedők, illetve a környező infrastruktúra hálózatba kapcsolása elősegítheti a balesetek megelőzését, így életeket menthet. Jelenleg évente több mint 1,2 millió haláleset történik a világ útjain, a Bosch megoldásai ezt a tragikus számot csökkenthetik.

 

Ezen túl az okosvárosokban a levegő minősége is meghatározó tényező, ezért a károsanyag-kibocsátás nélküli közlekedés megvalósítása lehet a cél: a jövő nagyvárosaiban az elektromos mobilitás és a belsőégésű motorok egyaránt ennek a megoldásnak a részét képezik. A Bosch Coup nevet viselő, e-robogó megosztó szolgáltatása Berlinben debütált, de már Párizsban is elérhető. Ma már több mint 1600 ilyen környezetkímélő robogó rója az utakat.