2017. december 12. kedd
Gabriella napja

A szürke százmilliárd árnyalata

Egyre nő a zsebből fizetett egészségügyi szolgáltatások aránya számlásan és számla nélkül egyaránt. A lakosság több mint 900 milliárdot fizet zsebből a gyógyulásért, országosan pedig meghaladja a 100 milliárd forintot a hálapénz formájában és lakásrendelőkben költött összeg.

10240.jpgAz egészségügy hazánkban is jelentős társadalmi nyomás alatt áll, és ez a jövőben csak fokozódik: az ismert finanszírozási nehézségeken kívül az elöregedő társadalom, a krónikus-civilizációs betegségek terjedése és az emelkedő gyógyszerkiadások további terheket rónak az ellátási rendszerre.

A jelenlegi nem teljeskörűen szabályozott környezetben az államilag finanszírozott ellátás és infrastruktúrája átláthatatlanul keveredik a magánegészségügyi ellátással, és emiatt jelentős adóbevételektől esik el a központi költségvetés, illetve áttételesen az egészségügyi kassza – áll a PRIMUS Egyesület és a Szinapszis piackutató vállalat legfrissebb elemzésében. (Idén tavasszal 12 magánegészségügyi szolgáltató egyesületet alapított a magánegészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevők érdekeinek védelme és a gazdaság kifehérítése céljából)

 

Hálapénz és szürkezóna

Az elemzés rámutat: a betegek jelentős része a társadalombiztosítási járulék megfizetésén túl rendszeresen ad hálapénzt az államilag finanszírozott ellátásban, és mindezen felül évről évre legális, illetve szürkezónás privát egészségügyi szolgáltatásokat is igénybe vesz. Leitner György, a PRIMUS Egyesület elnöke azt mondja: friss elemzésünk szerint évi több tízmilliárd forint többletbevételhez juthat a forráshiányos egészségügyi kassza, ha kifehéredne az ágazat. A PRIMUS a hazai magánegészségügyi piac méretét 300 milliárd forintra becsüli, ennek mintegy egyharmada, legalább 100 milliárd forint – adófizetés nélkül – a szektor szürkezónájában csapódik le.

 

10241.jpgA PRIMUS szerint szakmai és költségvetési szempontok alapján egyaránt indokolt, hogy az állam a teljes magánegészségügyi szektorban érvényt szerezzen a számlaadási kötelezettségnek, hasonlóképpen ahhoz a szabályhoz, amely a plasztikai sebészetek számára korábban már kötelezővé tette az online pénztárgépek használatát.

A számlaadási kötelezettség automatizálása, a NAV-hoz bekötött számlázórendszerek kötelezővé tétele, illetve kisebb szolgáltatóknál az online pénztárgép kötelező bevezetése ugyanis nagyban hozzájárulna a most még a szürke- és feketezónában működő mikro-magánegészségügyi szolgáltatói szektor kifehérítéséhez, és így az állami bevételek növeléséhez.

 

A PRIMUS tagjai ezért arra kérik a kormányzatot, hogy a betegek és a jogkövető praxisok érdekét is szem előtt tartva tegyen további lépéseket a számlaadási fegyelem erősítése érdekében valamennyi egészségügyi szolgáltató és szakmacsoport esetében.

Az érdekvédelmi szervezet szerint mindezt az is indokolja, hogy az elmúlt évtizedekben Magyarországon is elterjedtek a gyakran nem kielégítő felszereltséggel és szakmai színvonalon szolgáltató „lakásrendelők”, amelyek részben vagy egyáltalán nem tesznek eleget a betegbiztonságot szavatoló és a garanciális jogokat is biztosító bizonylatadási és dokumentációs kötelezettségnek.

 

Az online kasszák hozama

A PRIMUS a NAV adatait idézve rámutatott: az adózási fegyelmet erősítő online pénztárgépek használata például a kiskereskedelmi forgalom jelentős növekedését eredményezte azokban a szektorokban, amelyekben az elmúlt években a kormányzat a bevezetésük mellett döntött.

A költségvetés nettó áfabevétele néhány év alatt ezermilliárd forinttal nőtt: míg 2011-ben 2220 milliárd forint volt, addig 2015-ben már 3285 milliárd forint áfabevétel folyt be. Bár a forgalom ilyen arányú bővülésének további okai is lehetnek, de akkor is tény, hogy a kiskereskedelemben több száz milliárd forintos korábbi „feketeforgalom” vált láthatóvá az online pénztárgépeknek köszönhetően.

A PRIMUS ugyancsak határozott fellépést javasol a szektorra továbbra is jellemző feketefoglalkoztatás visszaszorítására, illetve az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló kormányrendelet maradéktalan betartatására.

Ennek kapcsán az egyesület azt javasolja a kormánynak, hogy az ÁNTSZ-engedély megszerzéséhez a rendelési idővel rendelkező praxisoknak, magánorvosi rendelőknek heti 20 óra rendelési időtartamig legalább egy részmunkaidős, heti 40 órás rendelési időtartamig pedig egy teljes munkaidős egészségügyi szakalkalmazottat legyen kötelező foglalkoztatniuk.

 

Kinek és mibe’ fáj?

A Szinapszis piackutató vállalat 2016-ban elkészített reprezentatív lakossági felmérése, illetve a Coface nemzetközi hitelbiztosító, cégminősítő és követeléskezelő által összesített iparági árbevételi adatok elemzéséből kiderül, hogy csak Budapesten és Pest megyében legalább 54 milliárd forintot költ el a lakosság a jogkövetően működő magánegészségügyi intézményeken kívül különféle egészségügyi szolgáltatásokra. (A Szinapszis és a PRIMUS szakértői szerint ez az összeg – a szolgáltatási láncban duplikálódó árbevételek miatt – a valóságban jóval magasabb is lehet.)

Ez alapján – rendkívül konzervatív becsléssel is – Magyarországon legalább 100 milliárd forintra tehető az az összeg, amennyi évente számlaadás nélkül folyik be a privát egészségügyi szolgáltatókhoz.

A PRIMUS ügyvezetője hangsúlyozta: a privát egészségügyi szolgáltatások minősége és számonkérhetősége ma már nem csak egy szűk réteget érintő kérdés. A statisztikák is azt bizonyítják, hogy a magánellátás igénybevétele már nem a jómódúak kiváltsága.

Az állami egészségügy közismert jellemzői – a várólisták, az eszközhiány és a szakorvosok csökkenő száma – miatt egyre nagyobb arányban válik hétköznapi rutinná a magánszolgáltatók felkeresése.

A Szinapszis adatai alapján 2014-ben országosan 45%, a fővárosban pedig 49% volt azoknak az aránya, akik magánegészségügyi szolgáltatóhoz fordultak egészségügyi problémájukkal. 2016-ra ez az arány a fővárosban 60%-ra nőtt, ezzel többségbe kerültek azok, akik már igénybe vettek ilyen szolgáltatást.

 

Ezek a népszerű szolgáltatások

A Szinapszis szerint a magánegészségügyben a legtöbben szakorvosi ellátást vettek igénybe (49%), ezt követi a magándiagnosztikai (34%) és a magánklinikai sebészeti ellátás (9%).

A piackutató vállalat 2015-ben végzett országos kutatása kimutatta, hogy a betegek a legtöbb pénzt fogászatra, képalkotó vizsgálatokra, nőgyógyászatra, laborvizsgálatokra, illetve bőrgyógyászatra költik. Egyre többen keresnek fel privát rendelőt szemészeti, illetve reumatológiai, ortopédiai problémákkal is.

 

Alkalmanként a legnagyobb összeget (átlagosan mintegy 17 ezer forintot) a fogorvosnál hagyják, ez éves szinten fejenként 84 ezer forint kiadást jelent. Ezt követi a nőgyógyász, ahol az alkalmankénti átlagosan 11 ezer forint éves szinten 37 ezer forint kiadást jelent. Az átlagos évi orvosfelkeresés is ezeken a területeken a legmagasabb: fogász 5,1 alkalom/év; nőgyógyász: 3,4 alkalom/év. Az is kiderült, hogy a 35 év alattiak sokkal gyakrabban (69%) vesznek igénybe privát ellátást, mint az idősebbek (48%), ez feltehetően a fiatalabb korosztály egészségtudatosabb hozzáállásának is köszönhető.

A gyermektelenek sokkal ritkábban fordulnak privát orvoshoz (55%), mint a szülők (72%). A leggyakrabban kért vizsgálat az ultrahang, a labor és a röntgen. A kiadásokat figyelembe véve arányaiban a legtöbbet MR-re, menedzserszűrésre és CT-re költünk.

Mi várható?

A hazai egészségügyi ráfordításoknak az elmúlt években elindult növekedése a prognózisok szerint 2016–2021 között tovább folytatódik: a tavalyi 2400 milliárd forintos teljes hazai egészségügyi költés 2021-re várhatóan eléri a 3000 milliárd forintot.

2015-ben a teljes egészségügyi kiadás a bruttó nemzeti össztermék 7,6%-át tette ki – ebből 2,4%-ot magánforrásból (a lakosság), 5,2%-ot pedig közforrásból (az állam) finanszíroztak. A magánforrásból finanszírozott mintegy 760 milliárd forint nemcsak a magánegészségügyi szolgáltatóknál elköltött összeget tartalmazza, hanem számos további kiadást, például – kiemelkedő tételként – a lakosság gyógyszervásárlásait is magában foglalja.

A magánforrású egészségügyi kiadások terén évi 4-5%-os növekedést jósolnak a szakértők: a magyarok idén a becslések szerint 904 milliárdot, 2021-ben pedig már 1100 milliárdot fognak ilyen célra kifizetni.

A magánforrású egészségügyi kiadások növekedési prognózisa mellett a magánegészségügyi piac erősödését borítékolja az is, hogy az Eurostat legfrissebb jelentése szerint a GDP-arányos állami egészségügyi kiadások terén Magyarország továbbra is az uniós lista végén kullog. Az uniós átlag 635 ezer forint/fő, itthon viszont csupán 180 ezer forint jut egy emberre. A szomszédos Ausztriában ez az összeg megközelíti az egymillió forintot fejenként.

A PRIMUS szerint a magánszolgáltatást igénybe vevő betegek azért is érkeznek fokozott elvárásokkal a szolgáltatókhoz, mert egyszer már fizettek tb-járulékot az állami ellátásért, de a magánszolgáltatásért újra a zsebükbe kell nyúlniuk. Az állami egészségüggyel elégedetlen páciensek elsősorban gyorsabb ügymenetet, nagyobb odafigyelést és magas színvonalú szolgáltatásokat várnak el a piaci szereplőktől.

 

Iparági minőségbiztosítás

Az egyesület elnöke kiemelte: a PRIMUS Egyesület fontos célkitűzése, hogy a magánszektor dinamikus növekedésével együtt továbbra is a megbízható, jogkövető és etikusan működő, valamint a betegbiztonságot maximálisan szem előtt tartó szolgáltatók domináljanak a hazai magánegészségügyi piacon.

Ennek érdekében az érdekvédelmi ernyőszervezet hamarosan saját védjegyet is létrehoz, amelyet a transzparensen és tisztességesen működő magánszolgáltatók kaphatnak meg és használhatnak.

„A PRIMUS Egyesület égisze alatt tulajdonképpen egy iparági minőségbiztosítási rendszer jön létre: a garantált, megbízható, minőségi ellátást nyújtó magánegészségügyi szolgáltatók céhe” – foglalta össze Leitner György.