Évente 330 milliárdot költünk zöldségre és gyümölcsre
A magyar lakosság egyre jobban figyel arra, hogy zöldség és gyümölcs hetente többször kerüljön a tányérra, valamint a köztes étkezések – tízórai, uzsonna – szerepe szintén felértékelődik - derül ki egy friss felmérésből.
Kezd kirajzolódni az a trend, hogy a jó ár-érték arányú, minőségi, friss és ízletes termékeket részesítik előnyben a vásárlók, melyek egyben egészségük megőrzéséhez is hozzájárulnak. Egyre tudatosabbá válnak a magyar fogyasztók, naponta többször esznek keveset, és egyre inkább vonzó számukra az, ami hazai. A magyarok közel 90 százaléka fogyaszt naponta vagy hetente több alkalommal zöldséget, egyharmaduk salátát, s több mint 80 százalékuk gyümölcsöt. A hazai háztartások évente 165 kg zöldséget és 89 kg gyümölcsöt vásárolnak, évente több mint 330 milliárd forint értékben, melynek felét a piacokon szerzik be, derül ki a Gfk Hungária friss kutatásából, amelyet a Budapesti Nagybani Piac megbízásából készített. A tanulmány rávilágított arra, hogy többségben van azok aránya, akik a magyar eredetet előtérbe helyezik az árral szemben. Az adatok azt mutatják, hogy tavaly a hús, valamint tojás után a zöldség és a gyümölcs eredeténél figyeltek arra a legtöbben, hogy hazai legyen. Ráadásul az idénygyümölcsök igen jótékony hatással bírnak az emberi szervezetre!
Gyümölcsök közül leginkább az almát, zöldségek közül pedig a burgonyát keresik, ezeket követi a dinnye, a banán, illetve a paradicsom, paprika és a vöröshagyma. A beszerzés helyét tekintve az látszik, hogy a piacok a legnépszerűbbek. A Budapesti Nagybani Piacon évente kb. 400-450 ezer tonna zöldséget és gyümölcsöt értékesítünk, és ebből a hazai termékek aránya 60-62 százalék – mondta el Klucsik Zoltán, a Budapesti Nagybani Piac marketing és fejlesztési igazgatója.
A tavaly friss zöldségre és gyümölcsre fordított hazai költések a napi fogyasztási cikkek éves forgalmának valamivel több mint tizedét jelentették. A háztartások tavaly átlagosan 94 alkalommal vásároltak zöldséget és 50 alkalommal gyümölcsöt, ami a gyümölcs esetében kismértékű növekedést mutat az előző évhez képest.
Élhetnénk egészségesebb és hűvösebb világban
Az amerikai tudományos akadémia folyóirata, a PNAS tavaly közzétett egy tanulmányt, amely elsőként mérte fel, hogy milyen egészségi és környezeti hatásai lennének, ha az egész világ áttérne egy sokkal inkább növényi alapú étrendre. Az Oxfordi Egyetem élelmiszergyártást és -fogyasztást vizsgáló programjának munkatársaként dolgozó Marco Springmann, a kutatás vezetője szerint a kiegyensúlyozatlan étrend világszerte súlyos egészségi problémákat okoz és a világ táplálkozási rendszere felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint negyedéért. (Ebből a cikkből kiderül, hogy a tengeri kagylók sem jobbak, mint a tehenek.)
Az intézmény kutatói megnézték, milyen hatásai lennének a század közepéig annak, ha az emberiség különböző étrendekre állna át. A szakemberek négyféle étrendet vizsgáltak: a jelenleg szokásosat; egy olyat, amely a globális irányelvekkel összhangban a gyümölcs- és zöldségfogyasztás növelését, a vörös húsok, a cukor, valamint a bevitt kalóriák csökkentését írja elő; a vegetáriánus- és a vegán étrendet. Az eredmények azt mutatják, hogy a globális irányelvek szerinti étrend követésével évente 5,1 millió, a mindenfajta állati eredetű terméket nélkülöző vegán étrenddel 8,1 millió ember idő előtti halála válna megelőzhetővé 2050-ig. A globális irányelvek szerinti étrenddel 29, a vegetáriánussal 63, míg a vegánnal 70 százalékkal csökkenne az élelmezéssel összefüggő károsanyag-kibocsátás.
