Szeretne egészségesebb, gazdagabb és hűvösebb világban élni? Van rá mód!
Kevesebb hús, több gyümölcs és zöldség fogyasztásával emberek millióinak idő előtti halálát lehetne megelőzni, csökkenne a károsanyag-kibocsátás, és sokkal kevesebb lenne az egészségügyi és a klímaváltozás okozta károk enyhítését célzó kiadás.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmány elsőként mérte fel, hogy milyen egészségi és környezeti hatásai lennének, ha az egész világ áttérne egy sokkal inkább növényi alapú étrendre. Az Oxfordi Egyetem élelmiszergyártást és -fogyasztást vizsgáló programjának munkatársaként dolgozó Marco Springmann, a kutatás vezetője szerint a kiegyensúlyozatlan étrend világszerte súlyos egészségi problémákat okoz és a világ táplálkozási rendszere felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint negyedéért.
Az intézmény kutatói megnézték, milyen hatásai lennének a század közepéig annak, ha az emberiség különböző étrendekre állna át. A szakemberek négyféle étrendet vizsgáltak: a jelenleg szokásosat; egy olyat, amely a globális irányelvekkel összhangban a gyümölcs- és zöldségfogyasztás növelését, a vörös húsok, a cukor, valamint a bevitt kalóriák csökkentését írja elő; a vegetáriánus- és a vegán étrendet.
Az eredmények azt mutatják, hogy a globális irányelvek szerinti étrend követésével évente 5,1 millió, a mindenfajta állati eredetű terméket nélkülöző vegán étrenddel 8,1 millió ember idő előtti halála válna megelőzhetővé 2050-ig. A globális irányelvek szerinti étrenddel 29, a vegetáriánussal 63, míg a vegánnal 70 százalékkal csökkenne az élelmezéssel összefüggő károsanyag-kibocsátás.
Az elhízás az egész testre káros
A testtömegindex (BMI) növekedésével a kísérő betegségek - például a magas vérnyomás, a cukorbetegség - kockázata is növekszik.
10 százalékos testsúlycsökkenéssel 30-50 százalékos vércukorszint-csökkenés érhető el, de 50 százalékkal csökkenthető a cukorbetegség kialakulásának kockázata is.
Régiónként más
Ha a világ a fenti étrendekre átállna, évente 700-1000 milliárd dollárt lehetne megtakarítani az egészségügyben, míg a csökkenő üvegházhatásúgáz-kibocsátás gazdasági haszna az 570 milliárd dollárt is elérhetné. A tanulmány készítői a regionális különbségeket figyelembe véve nézték meg, hogy az egyes területeken mely változtatások lennének a leghatékonyabbak.
A vöröshús-fogyasztás visszaszorításának Kelet-Ázsiában, Nyugat- és Latin-Amerikában lenne a legnagyobb hatása, míg a fokozott gyümölcs- és zöldségfogyasztás Dél-Ázsiában és Fekete-Afrikában csökkentené leginkább a halálesetek számát. Az átállás megvalósításához 25 százalékkal kellene növelni a globális gyümölcs- és zöldség-, illetve 56 százalékkal csökkenteni a vöröshúsfogyasztást. Az embereknek továbbá 15 százalékkal kevesebb kalóriát kellene bevinniük.
A Chicago Tribune egy korábbi cikkében összegyűjtött néhány élelmiszert, amelyek mostanában mumusnak számítanak, pedig a kiegyensúlyozott étrend részeiként egyáltalán nem ártalmasak. A cikkben szó van a tojásról, a gluténról és a vörös húsokról is.
Drasztikusan nő az elhízás gyakorisága
Magyarországon a megnövekedett szénhidrát- és kalóriabevitel következtében drasztikusan nőtt az elhízás gyakorisága az elmúlt negyven évben Magyarországon - mutatott rá előadásában Bedros J. Róbert a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) elnöke a szervezet XVI. kongresszusán. A férfiak esetében 63 százalék, a nőknél 61 százalék az elhízottak aránya, ami azt jelenti, hogy az OECD-országokkal összehasonlítva Magyarországé volt a 3. legrosszabb hely egy 2014-es kimutatás szerint.
Az elhízáshoz nagyban hozzájárul a mozgáshiányos életmód, az ülőmunka, a megnövekedett szénhidrátbevitel és az ételadagok növekedése. Az elhízás egy krónikus betegség, kezelése élethosszig tart, és ha a kezelés elmarad, a páciens visszahízik.
Rákkeltő?
|
