Egy kaktusz, ami ehető és segíthet az éhezés leküzdésében
A szegények eledelének tartott fügekaktusz valójában értékes haszonnövény - állítja az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO). Itt az idő, hogy tekintsünk más szemmel a kaktuszfügére, amely jó szolgálatot tehet a száraz térségben élőknek saját maguk és állataik ellátásában.
A közelmúlt intenzív szárazsága alatt Madagaszkáron a kaktuszfüge biztosította a nélkülözhetetlen élelmiszerforrást és vizet az embereknek, illetve a takarmányt az állatoknak. Ugyanezen területen korábban súlyos éhezés pusztított, miután a kártékony és invazív fajnak tartott kaktuszfügét kiirtották. Nem sokkal ezután újra telepíteni kezdték.
Íme, egy kaktusz, ami ehető
A kaktuszok nagy része emberi fogyasztásra alkalmatlan, az Opuntia nemzetségbe tartozó kaktuszfélék azonban kincseket rejtenek, főleg, ha nem gyomként, hanem haszonnövényként tekintenek azokra. A mezőgazdaságilag releváns Opuntia ficus-indica alcsalád 26 országban elterjedt azokon a területeken túl, ahol egyébként őshonos. Szívóssága miatt egyrészt mintegy utolsó mentsvár az éhes szájak számára, másrészt részét képezheti egy fenntartható mezőgazdasági és állattenyésztési rendszernek. A növény jobb kezelése érdekében adta ki a FAO és a Száraz Területek Nemzetközi Mezőgazdasági Kutató Központja (ICARDA) közösen A kaktuszfüge növényökológiája, termesztése és felhasználása (Crop Ecology, Cultivation and Uses of Cactus Pear) című könyvet, amely a legfrissebb információt tartalmazza a növény genetikájáról, fiziológiai jellemzőiről, talajigényéről és kártevőiről. Továbbá találhatunk benne tippeket a növény kulináris kvalitásairól is, amelyet már évszázadok óta jól ismernek Mexikóban és a közelmúltban kezdték felfedezni például Szicíliában is.
A kaktuszfüge termesztése terjedőben van, főleg a szárazság, a gyenge talajok és a magas átlaghőmérséklet növeli népszerűségét. Mexikóban nagy hagyománya van a nopalitos – vagyis a zsenge kaktuszhajtás – konyhai felhasználásának, az éves egy főre vetített átlagfogyasztás 6,4 kg. Brazíliában a több mint 500 000 hektáron termesztett növényt főleg állati takarmányozásra használják. Észak-Afrikában és Etiópiában is jól ismert, utóbbi területén 360 000 hektárnyi területet borít, fele vadon nő.
Ha akarom élelmiszer, ha akarom és takarmány
A száraz klímához is jól alkalmazkodó kaktusz az élelmezésbiztonság egy kulcsszereplője. Amellett, hogy élelemként szolgál, hajtásaiban vizet tárol: egy hektáron akár 180 tonna víz is nyerhető ebből a „növényi kútból”, elegendő öt kifejlett szarvasmarha ellátására. Aszály idején az állatok túlélési rátája ezért jelentősen nagyobb a kaktuszültetvények környékén.
A könyvben olvashatunk további előnyökről is. A tunéziai árpaföldek hozama nőtt, ha melléjük talajjavító képességgel is bíró kaktuszokat ültettek, továbbá a kaktusszal táplált kérődzök gázemissziója is csökkent. A növény hozama függ a csapadék mértékétől. Izraelben, Olaszországban és Mexikóban, ahol öntözéses művelést alkalmaznak, a gazdák több mint 20 tonna gyümölcsöt szüretelhetnek hektáronként.
A kaktuszfüge különlegessége a speciális fotoszintézis, ami képessé teszi a vízfelvételre éjszaka során is. A fagyot azonban nem bírja, az visszafordíthatatlan károsodást okoz a hajtásokban és a gyümölcsben, ezért a Száhel-övezetben vagy a Mojave-sivatagban ritkán találkozni vele.
