Botra fel!
A mára önálló sportággá vált Nordic Walking (északi séta) valójában egyáltalán nem céltalan lődörgés. A megfelelően és rendszeresen végzett mozgás az egyik legkiválóbb módja az öregedésgátlásnak, zsírégetésnek és az izületek karbantartásának. Ráadásul az egyik legolcsóbb, szabad levegőn végezhető testmozgás.
Sokakban felmerül a kérdés, hogy egy kiadós sétához miért van szükség síbotokra. Ez azonban nem egyszerűen séta, hanem egy speciális fittness-mozgás, amely lényege és egészségre gyakorolt jótékony hatása éppen a botok használatában rejlik. A profi nordic walking mozgás nem is hasonlít sétáláshoz, sokkal inkább egy lécnélküli sífutó mozgásához. Nem véletlenül, hiszen a sífutók nyári edzésmódjából fejlődött ki ez a sportág.
Kutatások támasztják alá a nordic walking számtalan egészségre gyakorolt kedvező hatását, a legtöbbhöz azonban – még ha hobbi szinten űzzük is ezt a sportot – nagyon fontos a megfelelő járástechnika megtanulása. A Magyarországon is egyre népszerűbb sport fortéjának elsajátításához igénybe vehetjük edző segítségét, és az interneten is akad számos oktatófilm, ahonnan elleshetjük a profi mozgássort. Szakértők szerint a tökéletesen végzett északi sétával a közel hatszáz izmunk kilencven százaléka keményen dolgozik, így bármilyen meglepő, az elején számítsunk izomlázra.
Hat a szívre, zsírra, idegrendszerre
„A séta a legjobb orvosság” – mondta 2400 éve Hippokratész, görög orvos és filozófus, ma pedig bizonyára a Nordic Walkingot ajánlaná, hiszen a dinamikus karmunkával, speciális lépéstechnikával végzett északi séta (nevezik magyarul síjárásnak is) a szervezet szinte minden porcikáját átmozgatja.
Többek között tökéletes zsírégető mozgás. Egy óra alatt átlagos tempóval pont 400 kalóriát vesztünk szemben a hagyományos sétával, ahol legfeljebb 280 kalóriát tudunk elégetni. A zsírégetés egyik nagyon fontos feltétele ugyanis a végzett mozgás időtartama és a megfelelő úgynevezett zsírégető pulzusszám tartása, miután a szervezet „önvédekező mechanizmusa” utoljára engedi meg a zsírraktárak mozgósítását.
A nordic walking a zsírégetés minden kritériumát teljesíti: legalább 30 perc – ideális esetben két óra – megfelelő intenzitású mozgást jelent 120 – 150 percenkénti pulzusszám mellett (ha a terhelés ennél magasabb pulzusszámmal jár, a szervezet már nem a zsírokból pótolja az energiát). Ráadásul a céltudatos gyaloglásnak köszönhetően fejlődik szervezetünk állóképessége is, ami a szellemi munkát végzők esetében szintén nagyon hasznos lehet.
A síjárás alkalmas a mozgásszervi panaszok kezelésére és az ülőmunka negatív következményeinek mérséklésére is. A botok használatával megnyúlnak a lépések, a térd- és csípőizületek terhelése pedig csökken miközben a felsőtest, a karok és a váll intenzíven dolgoznak. Kedvező hatása már az első alkalmak után megmutatkozik: csökken a nyak-, a hát- és a derékfájás, fokozódik a vérkeringés. A járás negatív hatásai viszont egyáltalán nem érvényesülnek köszönhetően a speciális technikának. Ennek lényege, hogy a sarok érintkezzen először a talajjal, a térd soha ne legyen teljesen nyújtva, a karok viszont mindig a test mellett nyújtottan mozogjanak miközben a tenyér folyamatosan nyit és zár.
Természetimádók előnyben
Nordic walkingolni bármely évszakban, bárhol – sziklák között, vízparton, sík mezőn vagy meredek hegyekben – életkortól függetlenül lehet. A mozgást tulajdonképpen bárki végezheti, az is aki idősebb, vagy túlsúlyos és az is aki egyszerűen csak a mozgásszegény irodai léttől szenved. Gyaloglás közben szárnyalhatnak a gondolataink, hisz a növekvő oxigénfelvétel és a folyamatos tenyérmozgás következtében javuló vérkeringés segíti az agy működését, gyönyörködhetünk a tájban, vagy beszélgethetünk. Miután csoportosan űzhető sport, akár családi programként vagy csapatépítő tréningnek is kiváló. A népszerűség másik oka, hogy nem igényel komoly anyagi ráfordítást, hiszen a speciális boton, illetve bármilyen szabadidős sportra alkalmas ruházaton és cipőn kívül (ezek esetében a nordic walking felirat többnyire marketingfogás) tulajdonképpen nincs szükség másra.
A nordic walking boton viszont nem érdemes spórolni. Egyrészt azért, mert a legjobb sem megfizethetetlen, másrészt pedig ettől függ, hogy mennyire lesz élvezetes és hasznos a séta. Bár a sport a harmincas években jelent meg Finnországban a sífutók nyári edzéseként, a botok anyagminősége és a hossza akkor még nem tette lehetővé, hogy azonnal tömegsporttá váljon. A kilencvenes években azonban a technológiai fejlődés a nordic walkingra is hatott és megszületett az ideális bot, amely könnyű és nem törik. Ettől kezdve a sport népszerűsége folyamatosan nőtt, 2000-ben pedig a Nordic Walking lett az év sportja Finnországban.
Az északi gyaloglás
A sportág története amúgy egészen az 1930-as évekig nyúlik vissza, a nordic walking kifejezés azonban csak 1997-ben született és ugyanekkor vált önálló sportággá is. Sokáig ugyanis csupán a sífutók nyári edzését jelentette a lécnélküli botokkal való gyaloglás, és csupán a megfelelő markolatú és hosszúságú speciális botok kifejlesztése után terjedhetett el szélesebb körben.
Először a skandináv országokban, majd Amerikában, Japánban és végül Európában is egyre többen kezdték űzni ezt a bármely évszakban kellemes kikapcsolódást kínáló sport. Finnországban 2002-ben már több mint egymillió hódolója akadt, ma pedig világszerte 7 millióan északi gyalogolnak rendszeresen.
Milyen a jó bot?Ennél a sportnál a bot tulajdonképpen a kézfej meghosszabbítása ezért a mérete és az anyaga egyaránt nagyon fontos. A testreszabott eszköz felel a mozgás precizitásáért, miközben csillapítja a talaj ütését, amely terhelné az izületeket. A kezdőknek és gyengébb kondiban lévőknek inkább rövidebb, a „profiknak” pedig hosszabb botot javasolnak. Bár létezik állítható méretű teleszkópos változat, ezt szakértők még gyerekek esetében sem ajánlják. |
A bot mérete is sorsdöntő: ha túl hosszú, nehéz tartani a helyes technikát és feleslegesen terhelődik a váll- és térdizület. Elsősorban a testmagasság, másodsorban a testarányok adják meg az ideális hosszt. Ideális esetben a földön álló botot megfogva a kar valamennyivel vízszintes alatt legyen. Nagyon leegyszerűsítve van egy szorzó, amely támpontot ad: aki viszonylag intenzív mozgást szeretne végezni, az a testmagasságát 0,66-tal megszorozva kapja meg a bot kiválasztásához kiindulásul szolgáló méretet.
