2018. szeptember 18. kedd
Diána napja

Új védjegy és csökkenő ár növelheti a hazai halfogyasztást 2018-ban

A magyar lakosok többsége tisztában van a halból készült ételek pozitív élettani hatásaival, ennek ellenére a hazai halfogyasztás alig ötöde az európai átlagnak. Most új védjegyet vezet be a Földművelésügyi Minisztérium (FM), illetve a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet a magyar hal minőségének garantálására.

A halételek túlnyomórészt olyan hasznos zsírsavakat tartalmaznak, amelyek kifejezetten védik a szívet és az érrendszert. Részben a túlsúlyosak és elhízottak magas és egyre növekvő arányára vezethető vissza a szív- és érrendszeri problémák miatt bekövetkező halálesetek nagy száma is. Magyarországon a halálozások mintegy fele mögött szív- és érrendszeri megbetegedések állnak. A fő ok pedig a nem megfelelő életmód, beleértve a helytelen táplálkozást is. „A szív- és érrendszeri betegségek megelőzése szempontjából különösen fontos lenne, hogy a húsfogyasztáson belül nagyobb szerepet kapjanak a szívbarát, telítetlen zsírsavakban gazdag halételek, szemben a szív-érrendszer vonatkozásában kedvezőtlen, többségében telített zsírsavakat tartalmazó húsételekkel” – hívta fel a figyelmet Varga Anita, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet dietetikus szakértője.  

Januártól 15-18 százalékkal csökkenhetnek a halárak az általános forgalmai adó (áfa) mérséklésének köszönhetően, illetve, hogy a parlament a vízkészleti járulékot hektáronként 25 ezer köbméterben díjmentessé tette, amely nagy lendületet adhat az ágazat további fejlődésének.

 

Új védjegy

10787.jpgA Minőségi magyar hal tanúsító védjegynek köszönhetően a fogyasztók könnyen megkülönböztethetik a magyar minőségű halat más halféleségektől, haltermékektől, különösen a tengeri halaktól - mondta Fazekas Sándor. A miniszter ismertette: a védjegyet a terméklánc bármely szereplője megszerezheti felmenő rendszerben, ha megfelel a feltételeknek.
A tanúsítványt élő halra, valamint feldolgozottnak nem minősülő haltermékekre, így halhúsra lehet használni, halkonzervre még nem, a termelésnek és feldolgozásnak Magyarországon kell történnie, amelyhez a szaktárca technológiai kritériumokat ír elő - sorolta. Hozzátette, hogy a minőségi kritériumok pontyra, afrikai harcsára, fogassüllőre, és pisztrángra lettek meghatározva.
Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnöke kiemelte, hogy a védjegynek köszönhetően a fogyasztók biztonsággal vásárolhatnak alacsony zsirtartalmú, iszapmentes, kitűnő ízű magyar halat.

Mintegy 18 ezer tonnával Magyarország lett a második legnagyobb pontytermelő Európában az idén, afrikai harcsából pedig az ország közel 4 ezer tonnát állít elő, amely listavezető európai szinten. Az ország bruttó haltermelése mintegy 22 ezer tonna, amellyel a magyarországi akvakultúra jelentős tekintélyt vívott ki magának az unió édesvízi halászati piacán - közölte. Magyarországon mintegy 2,5 ezer ember foglalkozik halgazdálkodással, és mintegy 385 cég tógazdálkodással.
Kitért arra is, hogy a Magyar halgazdálkodási operatív programban (Mahop) 16,5 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre fejlesztésre, rekonstrukcióra és intenzív akvakultúrás telepek létrehozására. Németh István elmondta, a haltermelési ágazat éves árbevétele 12,5-13 milliárd forint, a jövedelemtermelő képessége alacsony, 4 százalék körüli. A magyarországi évi halfogyasztás fejenként 6,0-6,5 kilogramm, ami jelentősen elmarad az uniós 23 kilogramm körüli átlagtól. A magyar haltenyésztők jelentős mennyiséget - évente mintegy 3,5 ezer tonnát - exportálnak Lengyelországba, Csehországba, Ausztriába, Romániába.