Az ünnepek alatt is kerüljön saláta az asztalra! Eláruljuk, mit nyer vele
Mivel egyre nő a demenciával küzdő idősek száma, rendkívül fontos a hatékony stratégiák kidolgozása az időskori elbutulás megelőzésére. Napi egy adag zöld saláta ebben nagy segítség lehet – állítja egy amerikai tanulmány szerzőgárdája.
A chicagói Rush Egyetem Egészségügyi Központjának kutatói a Neurology folyóirat legfrissebb számában publikálták tanulmányukat, amelyben arra a megállapításra jutottak, hogy a zöld leveles zöldségekből készült saláta napi fogyasztása sokat segíthet az agy frissességének megőrzésében - ismertette a cikket szerdán a medicalexpress.com. Martha Clare Morris, a Rush kutatója rámutatott: mivel egyre nő a demenciával küzdő idősek száma, rendkívül fontos a hatékony stratégiák kidolgozása az időskori elbutulás megelőzésére.
Lassítja az agyműködés romlását a leveles saláta?
A tanulmányban szereplő eredmények arra utalnak, hogy a naponta zöld leveles salátát is fogyasztó idősek agyműködése lassabban hanyatlik, mint azoké, akik ritkán vagy soha nem esznek ilyesmit. A Chicago környékén élő nyugdíjas közösségekből önkéntesen jelentkezők résztvevők állapotát 1997 óta kísérték figyelemmel a Rush emlékezetet és öregedést vizsgáló projektjében.
Még több a demeciáról:
Így veheti észre idősödő szüleiben a kezdődő dementia jeleit
Alzheimer Világnap - Csökkenthető a demencia kialakulásának kockázata
Az időskori munkavégzés csökkentheti a depresszió és a demencia előfordulását
Egészséges életmóddal a demencia ellen
A táplálkozással kapcsolatos kérdőívet 2004 és 2013 között töltették ki 1068 jelentkezővel. Közülük legalább 960 főnél végeztek legalább két kognitív tesztet gondolkodási képességeik változásának elemzéséhez. A tanulmányhoz a 960 résztvevő adatait elemezték, akik a kutatás kezdetekor átlagosan 81 évesek voltak és nem szenvedtek demenciában. Évente vizsgálták emlékezőtehetségüket és gondolkodásukat, átlagosan 4,7 évig kísérték figyelemmel őket. Közben a táplálkozásukkal kapcsolatos kérdőívet is rendszeresen kitöltették velük. Ezen belül rákérdeztek, hogy milyen gyakran és mennyi spenótot, káposztafélét, salátát fogyasztanak.
A kutatás alatt öt csoportra bontották a résztvevőket aszerint, hogy milyen gyakran ettek zöld leveles salátát. A kognitív teszten elért eredményeiket összehasonlították azokéval, akik a legtöbb salátát (napi átlag 1,3 adagot) ettek, valamint azokéval, akik a legkevesebbet, átlag napi 0,1 adagot. A napi legalább egy adag salátát fogyasztók a szellemi teljesítményüket tekintve a kutatás végére 11 évvel fiatalabb képet mutattak, mint a nem salátázók.
"A tanulmány nem bizonyítja, hogy a zöld leveles salátát fogyasztók agya lassabban öregszik, ugyanakkor erre a kapcsolatra utal. A tanulmány nem zárhatja ki a kapcsolat egyéb lehetséges okait" - hangsúlyozták a szerzők.
Az aktivitás is lehet fegyver a demencia ellen
Az időskori demencia elkerülésében fontos szerepet kap a munka, a mindennapi aktivitások, a kulturális és közösségi tevékenységekben való részvétel. Ahogy a tartósan munkanélküliek esetében megfigyelhető, úgy az inaktív nyugdíjasokra is igaz, hogy jóval többször keresik fel a családorvost, és sokkal többet költenek gyógyszerre, mint dolgozó társaik. Hiszen a munkának olyan meghatározó szerepe van életünk során, hogy annak hiánya pszichés eredetű megbetegedésekhez vezethet.
Így ismerhető fel a demencia
A demenciát az amerikai szakzsargonban elég tág értelemben használják: az intellektuális képességek olyan mértékű romlásaként, ami már kellőképp súlyos ahhoz, hogy kedvezőtlenül hasson a mindennapi életvitelre.
Ez jelenthet:
- emlékezetkiesést,
- zavarodottságot,
- a szem és a kéz koordináció romlását,
- szélsőséges viselkedésbeli és hangulatváltásokat (amibe beletartozhat a depresszió és az ellenségesség is),
- rutinfeladatok elvégzése válik nehézzé, mint például a számítógép kezelése.
Ha teljesen új habitusokat vesznek fel szeretteink, például szívélyesen elcsevegnek a telemarketingessel, holott eddig mindig rühellték az ilyen hívásokat, ez is intő jel lehet. Nem szabad elengednünk a fülünk mellett olyan megnyilvánulásokat sem, mint amikor szüleink vagy nagyszüleink autóvezetése problematikussá válik:
- nem tudják kellő precizitással megbecsülni vezetés közben az előttük lévő autó távolságát,
- szabálytalanul fordulnak vagy kanyarodnak,
- nehezen tudnak tájékozódni olyan területeken, amiket eddig úgy ismertek, mint a tenyerüket.
