Patikanap: fókuszban a légúti betegségek megelőzése és kezelése
15 éve, a patikanap induláskor a cél az volt, hogy a lakosság megismerje a gyógyszertári munkát, később a gyógyszerészi gondozás kapott hangsúlyt, ma pedig a gyógyszertárak népegészségügyi szerepvállalásának szimbóluma június első szerdája – írja a Gyógyszerészi Hírlap májusi száma.
Ahogy minden évben, idén is június első szerdáján – június 6-án – rendezik meg a Patikanapot. 2018-ban a rendezvény témája: a gyógyszerész szerepe a légúti betegségek megelőzésében és kezelésében.
Dr. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke korábban a Patika-csoport kérdésére válaszolva elmondta: három irányba érdemes gondolkodni az alapszintű gyógyszerészi gondozással kapcsolatosan. A primer prevencióba való bekapcsolódás azt jelenti, hogy a gyógyszerész hozzájárul az egészséges személy egészségben tartásához az egészséges életmód és a prevenciós szemlélet terjesztésével. A szekunder prevenció a betegségek korai felismerésében való közreműködést jelenti, míg a harmadik szint a már diagnosztizált krónikus betegek ellátásának hatékonyabbá tételét hozza. Ennek része a megfelelő tájékoztatás, a gyógyszerekhez kapcsolódó információk biztosítása, néhány gyógyszertárban is végezhető kontrollvizsgálat – vércukor-, vérnyomás-mérés – elvégzése.
Ma ott tartunk, hogy elkészült tizenhat gyógyszerészi gondozási irányelv, és ezek egy részét a kamara leadta az illetékes államtitkárságra. Négy irányelv pedig már megjelent az Egészségügyi Közlönyben is. Hankó szerint a gondozási szemlélet egyre markánsabban kezd megjelenni a patikákban. A kamara célja is az, hogy minél több gyógyszertárban jelenjen meg a gyógyszerészi gondozás minél szélesebb palettája és a gyógyszerészek hatékonyan végezzék ezt a tevékenységet. Június 6-án erre is lesz alkalom a légúti megbetegedések kapcsán.
A téma különösen aktuális, mivel az EU 28 tagállamában a légzőszervi betegségek jelentették a harmadik leggyakoribb halálokot: 100 000 lakosra átlagosan 78 halálozás jutott (Eurostat, 2017). A halandóság leggyakoribb okai e betegségcsoporton belül a krónikus alsó légúti megbetegedések voltak, amelyeket a tüdőgyulladás követett.
Lesújtó eredmények
A légúti megbetegedések egyik kiváltó oka a levegő részecskeszennyezése: évente több mint tízezer magyar hal meg – a WHO legfrissebb eredményei szerint világszerte évente 7 millióan – idő előtt a rossz levegőre visszavezethető okok miatt. A hazai levegőadatok lesújtóak: mind a részecskeszennyezés (PM10), mind a nitrogén-dioxid-szennyezés (NO2) több mérési ponton rendszeresen meghaladja az uniós jogszabályok szerint megengedett értékeket – mutat rá az Európai Bizottság, amely most eljárást kezdeményezett hazánk ellen emiatt.
Az egészségügyi határértéket a levegőbe kerülő szálló por (PM10) esetében lépjük túl a legsúlyosabban köszönhetően a szakszerűtlen lakossági fűtésnek, és a dízeljárműveknek.
A Wuppertal Institute kutatása szerint magas a levegőszennyezettség például Budapesten, Londonban és Párizsban, míg a vizsgált városok közül többek között Zürichben, Oslóban és Koppenhágában volt a legtisztább a levegő – írja a Greenpeace. A tiszta levegő mellett az utóbbi városokban voltak a legbiztonságosabbak az utak, és itt volt a legfejlettebb a kerékpáros és gyalogos infrastruktúra is. A legjobban Koppenhága szerepelt az értékelésben, ahol nagyon sokat tettek nemcsak a jó levegőért, de a város élhetőségéért is. A legrosszabb értékelést Róma és Moszkva kapta: ezekben a városokban még sokat kell tenni a fenntartható mobilitás érdekében. Budapest a 13 város közül a 9. helyen végzett. A tömegközlekedés magas pontszámot kapott – viszont a légszennyezettség, valamint az utak biztonsága jócskán hagy kívánni valókat maga után. A kerékpáros és gyalogos infrastruktúra szintén igen sok fejlesztést igényel.
