Szlovénia az idősellátásban és -gondozásban is Magyarország előtt jár
Az elöregedő társadalom miatt a szlovén kormány hosszú távú idősellátási és gondozási törvénytervezetet készít elő. Magyarországon is jól jönne valami ilyesmi az egyre népesebb tábort jelentő 65 év felettiek helyzetének kezelésére.
A nyugdíjbiztosítás, az egészségellátás és szociális ellátás intézménye mellé a szlovén kormány tervezi, hogy hosszú távú idősellátási és gondozási ellátást vezet be. A törvény véglegesítéséhez azonban még szükség van a pénzügyminisztériummal való egyeztetésre - adta hírül az MTI.
Milojka Kolar Celarc egészségügyi miniszter kifejtette, hogy az új ellátási rendszer felhasználói a jövőben eldönthetik, öregek otthonába költöznek vagy saját otthonaikban tartanak igényt a gondozásra, utóbbinál a rászorulók pénzügyi juttatásban részesülnek, illetve házi gondozót vehetnének igénybe. Ezen jogok biztosításához további 300 millió euróra van szükség - mondta Kolar Celarc. Hozzátette: a költségek kétharmadát a nyugdíjpénztárak és a betegbiztosítók fedezik, a valamivel több mint 100 millió euró költséget pedig új illeték bevezetésével teremti meg a kormány: a jövedelmek után, annak nagyságától függően, 4-25% közötti illetéket kell majd fizetni. A tavaly készült egyik tanulmány szerint Szlovéniában az elkövetkező hét évben 20 százalékkal nő azok száma, akiknek szükségük lesz a fent említett gondozásra.
2016-ban a szlovén lakosság 19 százaléka volt idősebb 65 évnél és 4 százaléka töltötte be a 80 évet. Az Eurostat demográfiára vonatkozó statisztikai előrejelzései szerint Szlovéniában 2030-ban a népesség negyede lesz idősebb 65 évnél, a különböző betegségek miatt, mint például az Alzheimer-kór, pedig közülük sokan nem lesznek képesek ellátni magukat és segítségre szorulnak majd.
Magyarországon is gond lesz az öregedő társadalom
A problémára Magyarországon is fel kellene készülni, hiszen az Alzheimer-kór és az egyéb demenciák képezik a 21. század legkritikusabb demográfiai kihívását és legjelentősebb egészségi és társadalmi krízisét szerte Európában. Magyarországon 2007 óta több a 60 év feletti, mint a 20 év alatti lakos. Jelenleg a lakosság közel ötöde, azaz minden ötödik ember, 60 év feletti, minden hatodik pedig elmúlt már 65 éves.
A demográfusok szuperkorú társadalmakról azokban az országokban beszélnek, amelyekben a lakosság több mint 20%-a 65 év feletti. Hazánkban a 65+ évesek létszáma 2013-ban már elérte az 1,7 milliót.
A népességben ennek a korcsoportnak az aránya tehát 17% volt négy éve. A 2016-os KSH mikrocenzus szerint 2016-ban a 65+ évesek létszáma már meghaladta az 1,8 milliót, így a népességben az arányuk 19%-ra nőtt. A KSH interaktív korfája szerint pedig már 2021-ben 20,45 százalék lehet a 65 év felettiek aránya, vagyis alig három év múlva Magyarország is a szuperkorú társadalmak közé fog tartozni, ami komoly költségvetési terhet fog jelenteni. Azok, akik nem gondoskodnak időskori megélhetésükről még fiatalként, kiszolgáltatottá válhatnak az állami nyugdíjintézménynek, illetve egészségügyi büdzsének.
A közel 2 millió szuperkorúból várhatóan 1,2 millió lesz nő és 750 ezer férfi. 2060-ig a 65+ -osok létszáma 2,4 millió főre emelkedik, a népességen belüli aránya pedig eléri a 30 százalékot.
Fenntartható?
Csökken az aktív lakosság aránya az inaktívakhoz képest, ami komoly gondot okoz majd a jelenlegi nyugdíjrendszer fenntarthatóságában. Dr. Farkas András a Nyugdijguru.hu alapító főszerkesztője szerint 2030-ig 550 000 fővel többen mennek ki a munkaerőpiacról, mint ahányan belépnek, és 2030-ra a mainál akár 1 millió fővel kevesebben fogják eltartani az egyre népesebb számú nyugdíjasokat. A mai rendszer fenntartásához az élőmunkát terhelő járulékokat kellene jelentősen növelni vagy a nyugdíjak helyettesítési rátáját (a jövedelemhez vett arányát) csökkenteni.
