Fogyasszunk tejterméket vagy ne? Válaszol a szakértő

A legfrissebb hazai táplálkozási ajánlások szerint naponta legalább fél liter tejet vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejterméket, például joghurtot vagy sajtot kellene fogyasztanunk. Azonban nekünk, magyaroknak mintha nem ízlenének a tejből készült finomságok: az Országos Táplálkozási és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) adatai szerint 84 százalék azok aránya, akik az ajánlásnál kevesebbet esznek belőlük. Az átlagos érték a 2014. évi adatok alapján mindössze 246 gramm, amely ráadásul csökkenést mutat a 2009-ben mért 259 grammos mennyiséghez képest. Friss fogyasztási adatok szerint a trend nem változott tavaly sem, egyes kategóriákban – például a 1,5 százalékos zsírtartalmú UHT tejeknél – két számjegyű forgalomcsökkenéssel is találkoztak a gyártók, forgalmazók. (A gyerekek is kevés tejet fogyasztanak.)

 

A tej fontos összetevői a zsírok is

A tejzsír viszonylag nagy mennyiségben tartalmaz rövid és közepes lánchosszúságú zsírsavakat, amelyek lebontás nélkül, közvetlenül képesek felszívódni. Valamennyi zsiradék közül a tejzsír emészthetősége a legjobb, ami a zsírsavösszetételének, emulziós állapotának, a trigliceridek szerkezetei felépítésének és kedvező olvadáspontjának köszönhető. A tej koleszterintartalma lényegesen kisebb, mint a többi állati eredetű élelmiszeré, továbbá a benne lévő foszfolipidek (lecitin, kefalin) szabályozzák a zsír elszállítását a májból, és gátolják a koleszterin lerakódását az érfalakon. A tej könnyű emészthetősége miatt számos betegség dietoterápiájában előnyös.

A tej legfontosabb szénhidrátja a laktóz (tejcukor), ami egy glükóz és egy galaktóz egységből áll. A laktóznak szerepe van egyes ásványi anyagok – kalcium, magnézium, foszfor – felszívódásában, valamint a vastagbél megfelelő pH-jának kialakításában. Egy dl tejben 4,7-5,3 gramm szénhidrát található.

Itt olvashatsz a tejfehérje-, laktóz-, és koleszterinmentes növényi tejekről.

A kedvezőtlen folyamatnak előbb-utóbb komoly népegészségügyi kihatásai is lehetnek, hiszen a tej és a tejtermékek biztosítják kalciumbevitelünk jelentős hányadát. (Svéd kutatók pedig arra figyeltek fel, hogy a zsíros tejtermékek fogyasztása csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát is). Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) által nemrégiben publikált elemzés adatai szerint a csontok szilárdságában fontos szerepet betöltő kalcium 54 százaléka a tej és a tejtermékeknek köszönhetően kerül a szervezetünkbe. A gondot az jelenti, hogy a magyarok többsége még így sem jut hozzá az ajánlásokban szereplő napi 800-1000 mg kalciumhoz, az átlagos fogyasztás mindössze 721 milligramm. Ez az érték a csontritkulás szempontjából jobban veszélyeztetett nők körében még ennél is alacsonyabb (689 mg). Ez különösen riasztó annak fényében, hogy a becslések szerint egymillió magyart érintő betegségről beszélünk, akik kétharmada nő. (A sport sem biztos, hogy jót tesz a csontoknak. Az Amerikai Fiziológusok Szövetségének éves konferenciáján beszéltek arról a kutatásról, amely a sport és a csontritkulás összefüggéseit vizsgálta.)

 

Az élelmiszerekkel és a táplálkozással kapcsolatos ismeretek bővítésén is dolgozó TÉT Platform Egyesület adatai szerint a magyarok az egészséges, kiegyensúlyozott étrend fontos részének tekintik a tejtermékeket. Reprezentatív, 1019 fő megkérdezésén alapuló kutatásukban a sajt 3,9, a tej 3,7, míg a joghurt 3,3 pontot ért el egy ötfokú skálán, ahol az ötös értéket az egészséges étrendbe leginkább beillő élelmiszernek adhatták a megkérdezettek. Ugyanakkor a már idézett OTÁP vizsgálat adatai szerint tízből egy felnőtt egyáltalán nem fogyaszt tejet, sőt a magyarok 62 százaléka savanyított tejtermékeket, így például joghurtot, kefirt sem. A legtöbb tejet amúgy 18-34 év közötti férfiak és a 65 év feletti nők fogyasztják, a legkevesebbet pedig a 35-64 év közötti férfiak, míg a sajtfogyasztás mindkét nem esetében csökken az életkorral.

 

Antal Emese dietetikus-szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője szerint a táplálkozási ajánlásokon túl további nyomós érvek szólnak a tej és a tejtermékek mellett. „Ezek az élelmiszerek a legfontosabb kalciumforrásaink, ráadásul vitamin- és ásványi anyag-tartalmuk is jelentős. Tudományos kutatások erősítették meg, hogy rendszeres fogyasztásuk például a vastagbélrák előfordulásának gyakoriságát 15-20 százalékkal csökkenti. Néhány évvel ezelőtt pedig arra mutattak rá, hogy a savanyított tejtermékek, főként a joghurt fogyasztása akár a 2-es típusú cukorbetegség előfordulását is mérsékelheti. Bár még nem vagyunk minden adat birtokában, de feltételezhető, hogy ez a tejtermékek vitamintartalmának és a probiotikumoknak köszönhető” – magyarázza a szakértő.

 

A tejben ásványi és bioaktív anyagok találhatók, és számos vitamin például az E-vitamin, ami védi a bőrt a korai öregedéstől, erősíti a hajszálakat és körmöket, és nagy szerepe van az időskori látásélesség megőrzésében. A tejtermékekben még nagy mennyiségben van jelen többek közt β-karotin, ami az érelmeszesedés ellen is véd, csökkentheti a szívkoszorúér-elzáródás, a szívinfarktus  kockázatát.

 

A dietetikus éppen ezért hívja fel a figyelmet a tej és a tejtermékek mindennapi fogyasztására is: a napi fél liter tejnek, tejterméknek megfelelő ajánlás elérésében sokat jelenthet az is, ha mindennap eszünk egy pohár joghurtot, például reggelire. Napközben tápláló és frissítő lehet néhány szelet sajt, este pedig egy pohár tejjel zárhatjuk a napot. A tejek és a tejtermékek között érdemes az alacsonyabb zsír- és cukortartalmúakat választani, amelyek jobban illeszkednek a kiegyensúlyozott étrendbe – tanácsolja végezetül a dietetikus.