2024. április 23. kedd
Béla napja

Bizonyos betegségekre szja-kedvezmény jár. Ismerd meg a lehetőségeket!

Megtévesztő név mögé rejtették a cukorbetegség vagy a laktózérzékenység után járó adókedvezményt, így viszonylag kevesen élnek vele. Pedig nem kis összegről van szó: a súlyos fogyatékosság után járó visszatérítés akár 76 500 forint is lehet 2017-re vonatkozóan.

Az SZJA törvényben a személyi kedvezmények körében találjuk meg a súlyos fogyatékossággal élőket megillető kedvezményt. A felsorolásban szerepel a valóban súlyos fogyatékosságot jelentő betegségek mellett a laktózérzékenység és a cukorbetegség is (hogy pontosan melyik típusok, azt a betegség BNO kódja szerint lehet megkeresni ITT).

Az adókedvezmény összege évek óta változatlanul az aktuális minimálbér 5%-a, ami 2017-ben havi 6375 forintot jelent. A törvény szerint a kedvezmény azokra a hónapokra jár, amikor a betegség fennállt, akkor is, ha abban a hónapban nem dolgozott az adóalany. Vagyis, aki az év minden hónapjában beteg volt, összesen 76 500 forintra jogosult, amelyet kétféle módon vehet igénybe. Egyrészt a gyerekek után járó kedvezményhez hasonlóan nyilatkozni kell a munkahelyen a jogosultság fennállásáról, hogy azt a bérszámfejtéskor havonta vegyék figyelembe. Másrészt utólag, az éves adóbevallásban is élhetünk a lehetőséggel.

Még nem késő, hogy akár a mostani bevallásunkban érvényesítsük a jogosultságunkat!  A minimálbér idei emelkedése miatt 2018-ban már havi 6900 forint jóváírás jár a súlyos fogyatékossággal élőknek.

 11435.jpg

Az egészségpénztári tagság is csökkenti a cukorbetegséggel élők terheit

A cukorbeteg emberek életének könnyítésére, különböző képzések szervezésére és érzékenyítő programok indítására, oktatására kötött stratégia megállapodást a kormány a cukorbetegeket képviselő két szervezettel, a Magyar Diabétesz Társasággal (MDT) és az Egy Csepp Figyelem Alapítvánnyal.

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a megállapodás kapcsán elmondta az elmúlt időszakban is jelentős lépések történtek a diabétesszel élők életének könnyítésére, de rengeteg még az előrelépési lehetőség, többek között a prevenció segítése, a köznevelési rendszerben a pedagógusi érzékenyítés, vagy a diabétesz kezelésére szolgáló gyógyszerek és a vércukor-ellenőrzésre szolgáló eszközök támogatási rendszerének áttekintése.

A kormányzat célja, hogy a betegterhek csökkenjenek, amely már ma is megvalósulhat az egészségpénztárakon keresztül, hiszen a munkáltató a béreket terhelő köztehernél kedvezőbb adózással támogathatja munkavállalója egészségpénztári megtakarítását, a magánszemély pedig akár 150 ezer forintos szja-visszatérítésre jogosult a befizetései után. Ezen túlmutatóan a pénztáraknak jelentős szerepük lehet az edukációban is, hiszen számos csatornán érik el a lakosság öngondoskodásra nyitott tagjait.

Az ismeretek továbbítására, az egészségértés széles körben való elterjesztésére pedig hatalmas szükség van Magyarországon. Novák Katalin szerint az 1-es és 2-es típusú cukorbetegségről az általános tudás még mindig viszonylag alacsony, annak ellenére, hogy sok honfitársunk küzd ezzel a betegséggel, így sok család is érintett.

Magyarországon 770 ezer diagnosztizált beteg él, azonban a becslések szerint a cukorbetegségben érintettek száma elérheti az 1,2 milliót. Számuk az utóbbi három évtizedben megháromszorozódott. A diagnosztizált betegek 90 százaléka 2-es típusú cukorbeteg.

– A 2-es típusú cukorbetegség alattomos, alamuszi betegség – fogalmazott Kempler Péter, az MDT elnöke –, hiszen lehet valakinek nagyon magas a vércukorszintje, előfordulhat, hogy tünete még sincs. A betegség szövődményei viszont súlyosak, nagyban rontják az életminőséget.